Kövirózsa | Jupiter szakálla

Aki nőtt mély szakadékban,
Szeme rálát a magányra,
Hegyi víz forr kebelében,
Ajkán dús moha-párna.

Kifeszített meredek-híd,
Az idő zúg el alatta,
Tovahabzó sziromárnyék
S a magány néz a patakra.
(Weöres Sándor: Kövirózsa)

Latin név: Sempervivum tectorum
Népies nevek: kövirózsa, házi kövirózsa, fali kövirózsa, kőrózsa, fülfű, fülbeeresztőfű, fülbefacsarófű, égdörgőfű, mennykővirág.

Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae)
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)

Főleg Európában gyakori, többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin található. A karsztsziklagyepek jellegzetes növénye. Nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön, sziklakertekben megtalálhatjuk, mint kedvelt dísznövényt. Szélsőségesen szárazságtűrő, igénytelen, szereti a sok napot. A pangó vizet nem tűri, ahol a víznek nincs lefolyása, könnyen kirohad. Legalkalmasabb számára a kevés humuszt tartalmazó, laza, jó vízáteresztő talaj. Pálha nélküli húsos tűlevelei levélrózsát alkotnak, sejtjeikben sok a vizetmegkötő nyálka, szöveteik duzzadtak. Pozsgás növény, 2-6 cm hosszú levelekből álló tőlevélrózsája 5-15 cm átmérőjű, nyitott. 20-50 cm magas száron nyár végén nyílnak a virágai, melyek rózsaszínűek. A növényen sarjak is képződnek, így könnyen szaporítható, a sarjak a földre hullva tavasszal gyökeret eresztenek.

Flavonoidokat, cserzőanyagot, növényi savat, nyálkaanyagot, szabad aminosavakat és fenolkarbonsavakat, C-vitamint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, külsőleg fájdalomcsillapító, baktérium és vírusölő hatású.

Lázcsillapításra, hasmenés kezelésére és féregűzésre, külsőleg végtagi fájdalmak, égési sebek, leégés, napszúrás és vérzések kezelésére használták. A népi gyógyászatban az összezúzott pépes leveleket antiszeptikus hatásúnak vélt borogatásként sebek kezelésére használják. Az étolajba mártott és összelapított leveleket szemölcsökre tapasztják, de alkalmazzák rovarcsípések okozta viszketések, szemölcsök, különféle dagadások, duzzanatok megszüntetésére is. A levet leforrázva, teaként torokgyulladásra, hörghurutra, kisebesedett száj és afta gyógyítására használhatjuk. Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyvében (1813) az előbb ismertetett alkalmazások mellett a kövirózsát égés, aranyér és a mellbimbók kirepedezése ellen ajánlja Leggyakrabban a fülfájás kezelésére használták. Az összetört leveleket ruhába tették, kinyomták a levét és a fülbe csepegtették. A növény alkalmazásának másik módja az volt, hogy egy levéldarabkát vékony cérnára fűzve bedugták a fülbe. A levél nedve elmulasztja a yúkszemet is. Nem csak külsőleg használták, hanem kinyomott levét hideglelésben és hagymázban szenvedő betegeknek valamint ijedős kisgyerekeknek adták. Napjainkban a kozmetikai iparban is használják.

Tudományos Sempervivum neve ókori eredetű. Dioskurides és Plinius is ezen a néven említik, bár más latin nevét is feljegyezték (Jovis barba). Méliusz Péter 1578-as Herbáriumában a kövirózsáról azt írja, hogy a "kövér" növény házakon is terem, hatása hűsítő és szárasztó. Lippai János Posoni kert című művében (1664-1667) a vetemények ellenségeinek elűzésére és elpusztítására használt orvosságok közt említi a kövirózsát, melynek főzetét más növényekkel együtt hernyók elleni öntözésre használták. Jupiter szakállának is nevezték, mert a néphit szerint a kövirózsa Jupiter ajándéka a villámlás, mennydörgés, tűz és boszorkányság ellen. Mivel a villámlás istene Jupiter, így Jupiter növényévé lett. A germán mitológiában a mennydörgés istene Thor, így Thor szent növénye lett a germánoknál. Szutórisz szerint: „a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ősi nép a természet tünemnyit és tárgyait különös figyelemmel kísérve egészen önként arra a hiedelemre jutott, hogy bizonyos növények az isten kedveltjei. A zivatar, a jégeső nem verte el, tehát Thor szeretheti – tartották a germánok.” Háztetőkre, kerítésekre, a kapu elé ültették a kövirózsát, nehogy magukra vonják Thor haragját. Ez a bajelhárító hiedelem átment a köztudatba, olyannyira, hogy Nagy Károly rendeletileg írta elő a kövirózsa ültetését.
A növényszimbolikában a kövirózsa az életerőt és a szorgalmat jelképezi.

Surányi Dezső: Lyra florae – A növények örök himnusza. Bp 1987. Tankönyvkiadó
Dr. Turcsányi Gábor: Mezőgazdasági növénytan. Bp. 1998. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó
Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. Bp. 1932. Királyi Magyar Természet-tudományi Társulat

Web: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6vir%C3%B3zsa
http://www.ideal.hu/gyogynoeveny-abc/1550-fali-kovirozsa-sempervivum-tec...
http://www.edenkert.hu/diszkert/erkely-es-terasz/fulfu-egdorgofu---mi-mi...