Lugosi Béla 1882. október 20.-án látta meg a napvilágot Lugoson, Blaskó Béla néven.
Iskolai tanulmányait hamar befejezte, apja halála után 11 évesen bányásznak, majd vasúti munkásnak állt. Színész szeretett volna lenni, így a Szabadkai Népszínházhoz szegődött, 21 évesen pedig már a Temesvári Ferenc József színházhoz kerül, ahol szerepet kap a Jézus Krisztus passióban.
1910-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz,
1911-ben a Magyar Színházhoz
1912-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződtették és olyan szerepekben játszott, mint a Rómeó és Júlia vagy a Cirano.
Kijárta a vidéki vándorszínészetet, énekelt karban, játszott tragédiákban, virított operett honvivaként és alakított jellemszerepeket.
Hitte, hogy Magyarország ünnepelt színésze lesz.
A Star – filmeknél Olt Arisztid néven, több filmben is játszott, melyekben a logója egy denevér. Ezek a filmek szolgálnak alapul majd, a későbbi Drakula filmek egyes jeleneteihez.
Az első világháború idején színészi pályáját megszakítja, és bevonul a hadseregbe, háromszor megsérül, majd leszerel.
Lugosi Béla a politikából is kivette részét, 1919-ben az őszirózsás forradalom idején, a Tanácsköztársaságban a vörösök mellett harcolt.
A színészszakszervezet megalakítása és a Tanácsköztársaság bukása miatt emigrálni kényszerült.
Bécsben és Berlinben majd 1921-től az USA-ban élt, ahol magyar színházat toborzott, magyar színészekkel. Ebben a színházban játszotta egy alkalommal Lucifer szerepét, amikor is egy rendező felfigyelt rá.
Disztingvált megjelenése, különleges akcentusa alkalmassá tette titokzatos lelkületű karakterek ábrázolására, de elsősorban kiemelkedő művészi tehetségének köszönhette szerepeit.
Angolul sohasem tanult meg teljesen, a szövegeit mindig fonetikus átírásból magolta be.
1931-ben jött el a fordulópont:
Megkapta Drakula főszerepét, amellyel egy csapásra sztár, másrészt örökre a skatulya rabja lett. Attól kezdve kizárólag horrorfilmekben kapott szerepet. Ez a film volt élete első horrorszerepe, és csak 3500.-$-t kapott érte.
A Drakula megjelenése után, vámpírfilmek tömegei jelentek meg mindenütt a mozikban.
Az egy test két lélek, gyakran alapmotívum a Lugosi filmekben. Olykor egy őrült hipnotizőr, tébolyult orvos vagy elmeháborodott tudós képében láthatjuk.
1934-ben, a Drakula-horror divatot teremtő kasszasikere után, a színész főszerepet játszik a Dr. Caligari ihlette Morgue utcai gyilkosságok-ban, majd gyakorlatilag megismétli Dracula alakítását a Fehér Zombiban. Mégis egy mellékszerepben, a Dr. Moreau szigete egyik korai feldolgozása, az „Elveszett lelkek szigete” félig ember, félig állat szörnyként a legemlékezetesebb.
Lugosi Béla nem járt a hollywoodi fényűző társaságokba, szabadidejében szobrászkodott vagy a magyar barátaival mulatott. Focicsapatot is szervezett.
Magyarországról Parádi ásványvizet, kolbászt, savanyú káposztát és Egri bikavért hozatott magának.
Nem szerette a nagy nyilvánosságot, nem szeretett interjút adni. Egy alkalommal kedvenc színészének Miki egeret nevezte meg.
Önmagát viszontlátván a filmeken, többször megjegyezte: ”Hú de rusnya dög vagyok!”
A színész az USA-ban is folytatta a politizálást, szabad demokrataként.
Magyarországi múltja miatt viszont feketelistára került, emiatt már csak B kategóriás filmekben kapott szerepeket.
Filmjei sorra megbuktak, bánatát italba és kábítószerbe fojtotta. Egyes híresztelések szerint megőrült, személyisége, viselkedése azonossá vált az általa oly sokszor eljátszott Drakula gróffal.
1952-ben mintegy utolsó mentsvárként szervezett Drakula körútja is megbukott, a kabarékban és egyéb felvételeken pedig lépten, nyomon kigúnyolták.
Pályáját „minden idők legrosszabb rendezője”, Ed Wood /„celluloid szemét gyártója”/ filmjeiben fejezi be.
Lugosi legrosszabb filmje az Ed Wood által 1959-ben készített, „9-es terv a világűrből” címet viseli. A filmet a színész halála után készítette el a rendező, maradék forgatott anyagokból.
Lugosi Béla 1956. Augusztus 16.-án halt meg, kérésére Drakula kosztümjében helyezték végső nyugalomra.
Pádár Nóra írása
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
