La Crépuscule De La Vie / Az Élet Alkonya
Az emberi értéktelenség romjain túl
A földi paradicsom romjain túl
Ott van egy Fény
A Hatalom Fénye
A Rejtélyek Tüze
Melyek az Élet Alkonyát kísérik
Ki tudja, mikor jutok át ezen a vidéken?
Ki tudja, hová és hogyan?
És mi lesz, ha a félelem megragad
amikor csókjával simogat
A csókja…szenvedélyes és hideg
Egy emberöltő bizonyára kevés ahhoz,
hogy megvalósulhasson egy álom
Egy elbukott, kétségbeesésbe fulladt küldetés
Túl gyenge
Az akarat elveszett
Elveszett az útvesztőben
Ahonnan nincs menekvés
Ope Earth / Tárulj Fel, Föld
Tárulj fel, Föld, és vedd magadhoz
szerencsétlen fiad
Átkozott méhed belsejében
Valaha jóllakottságodban nem tetted tönkre őt
Most szörnyű éhségben nyeld el őt újra
És légy a teste mérge az ereiben
(George Peele)
Father Of Incantation / Igézet Atyja
Vezérelj engem, ó, Igézet Atyja
Segíts, hogy megérthessem titkaidat
Nyisd fel vak szemeimet
Hogy lássam bölcsességed
Hozd el a fényt lelkem mélyébe
Vezérelj engem, ó, Igézet Atyja
Messze, halálon és sötétségen túl
Mutasd meg az utat a szabadulás felé
emberi testemből és gondolataimból
Vezérelj engem, ó Igézet Atyja
Az úton, ahol meg kell küzdenem
A büszkeséggel és a hittel reményvesztett
Lelkiismeretemben
A szenvedéllyel és akarattal lelkem mélyén
Truth / Valóság
Csak egy szárny nélküli toll vagyok
Mely megpróbál a valóság elől elrepülni?
Elfogadhatom-e saját bűnösségemet
Szégyen, félelem és fájdalom nélkül?
Eléggé erős vagyok-e,
Hogy harcoljak legmélyebb vágyaimért?
Csupán a végzetet követem?
Valóban érdekel ez az egész?
Csupán egy álmodozó vagyok
Aki a valóság arcába bámul?
Elfogadhatom-e ezt a kegyetlen rendet?
Kellene-e sajnálnom a világot?
Utopia / Utópia
Az eszmények mindig megpróbálják
Hazugságaikkal elbűvölni az embereket
Egy kelepce foglya az életem
Menedék reményért és önérzetért
Eszmények, céltalan világom
Eszmények, fájdalmas világom
Eszmények, fájdalmas világom
Eszmények, rémisztő világom
Eszmények, megálmodott világom
Olyan fáradtnak érzem magam
Hogyan változtassam meg a világot?
Olyan szomorúnak érzem magam
Hogyan változtassam meg a világot?
Our Lady Of Wild Flowers / Vadvirág Miasszonyunk
Vadvirág Miasszonyunk
Könnyei záporoznak az égből
Vadvirág Miasszonyunk
Az ő szeretete soha nem múlik el
Vadvirág Miasszonyunk
Aki kitárja karját
Vadvirág Miasszonyunk
Áldd meg ezt az összetört világot
Bölcsebb, mint a Szelek
Öregebb, mint a Kereszt
Bármilyen sötét is az Éjszaka
Ő sohasem lesz elveszett
Message To Pan / Üzenet Pánnak
Ó, Pán, mit tennél, ha csupán ember lennél?
Egyszerűen mindet megölnéd-e
Vagy kivárnád hanyatlásukat?
Láthatod, nagyon hosszú várni
Amint az évek elmúlnak egymás után
Arra kérlek, Uram
Tudasd az Istenekkel, hogy fáradt vagyok
Ó, Pán, mit tennél
Ha lejönnél a Földre
Nem érzed úgy, hogy valami rossz
és végzetes felé botorkál?
Az Igazság és a törvények
Romlottak, és semmibe veszik őket
Elmondod-e nekik majd, Uram
Hogy elegem lett ebből
Hívd a Káoszt, hogy jöjjön el…
Megbocsátásért sírva
Minden vétküket jóvá próbálják tenni
Saját halálukban bűnösek
Lelkiismeretük árnyéka a reményeiken
Az Istenek haragja arra ösztönzi őket,
hogy meghaljanak
Az utolsó esély halott
Az alkonynak
Ó, Pán, hogyan írjam le a dolgokat
melyeket gyakran látok
Harcolnak a sorsuk ellen, amelyet pedig
Kiérdemeltek
A sötétség minden nap harcol a Nappal
Kérlek téged, Uram
Tudasd az Istenekkel, fáradt vagyok
És hívd a Káoszt, hogy jöjjön el…
Notre Solitude / Magányosságunk
Gyönyörű magányosság
Szerelmünk, szívünk
Te, aki rákiáltasz félelmeinkre
Gyönyörű magányosság, Te fogsz segíteni rajtunk
Amikor harcolnunk kell érted
És megpecsételjük szerelmünket örökre
Hogy elmeneküljünk e tökéletlen világból
Gyönyörű magányosság, isteni eszköz
A szabályok és a sors szolgálatában
Elraboltad tőlünk ártatlanságunkat
és tönkretetted fiatalságunkat
A keserű gyümölcs tőled ered
Gyűlölettel és kétségbeeséssel táplálkozunk
Hanyatlásunk gyönyörű gyermeke
Végzetünk nyilvánvalósága
Vagy gondatlanságunké?
És tisztánlátásunk mellékszereplője
Gyönyörű magányosság…
Playing With The Fire / Játék A Tűzzel
A tűz soha nem fog csatát veszíteni
Lecsillapítható, de mindig visszatér
Hogy elégesse az emberek megvetését
és megmutassa az erejét
Hogy megbüntesse e Föld bántalmazását
Bármerre is megyek
Mindenütt csak ostobákat látok
Akik a Tűzzel játszanak
Bárhová is rejtőzöm
Valaki mellettem
A Tűzzel játszik
Soha senki nem hódíthatja meg erejét
A Lángok édes tánca fellázad akaratunk ellen
Megtisztíthatja lelkünket a mocsoktól
És segít azokon, akik ismerik törvényeit
Néhányan túl elbizakodottak ahhoz, hogy tiszteljék
De a Tűz emlékezni fog minden cselekedetükre
Ahogy a körforgás elkezdődik, egy nap véget ér
De a Tűz itt lesz akkor, hogy nevessen és játsszon!
The Road To Babylon / Az Út Babilon Felé
Láttam valaha egy várost
A Végzet rendelte, hogy eljussak oda
Milyen ragyogó volt! Milyen fénylő!
Egy keresztútnál álltam, amikor egy
hang szólított, hogy válasszak e két út közül:
Az első visszafelé vezetett, a második tovább,
előre, egy különösen elbűvölő helyre
Nem láttam semmi veszélyt, és úgy éreztem,
választottam
A hang eltűnt, és magára hagyott
Honnan kellett volna tudnom
Hogy sötétség van a szépség és a fény mögött?
Túl késő volt már, amikor ráébredtem
Ez volt az út Babilon felé, az út Babilon felé
Az Istenek, a Csillagok, a Hold, a Nap
sem segít rajtad
A Babilonba vezető úton
A Babilonba vezető úton
La Flamme Perdue / Az Elveszett Láng
Te, aki birtoklod a Tüzet, melyet keresek
Alázatosan üdvözöllek
Te, láthatatlan Fény és Bölcsesség
Te vigyázol rám
Hadd lássam újra elveszett Lángjainkat
Amint mi, Istenek, emberekké váltunk
Az Éter, melyet oly gondosan őriztél
És amit az emberek oly gyorsan elfeledtek
De elmémben soha nem merül feledésbe
Testem súlya ellenére sem
Küzdj, vagy akár halj meg, hogy visszaszerezd őt
A Szeretet és az Akarat segíteni fog
Te vagy a vizeket megtisztító, a bölcsesség
Figyelj még rám
Engedd meg, hogy felhajózzak a Szent Folyón
Amelyből születtél
Te felébresztetted az Erőket
melyek oly soká bennem szunnyadtak
Taníts meg újra a Varázslás Művészetére
melyet valaha jól ismertem
Add nekem újra az Elveszett Lángot
Az ember ismét méltó lehet hozzá
Te, ezer nevű, nagyszerű és rettenetes
Tisztellek Téged, mert Te vagy számomra a Halál
The Secret Hope Of F. / F. Titkos Reménye
Meg akarom ismerni az Élet Körforgásának titkát
Meg akarom ismerni a Rothadás titkát
Hogyan érinthetném meg a Naplementét és a
Holdfényt kezeimmel?
Hogyan éljek harmóniában a Természettel és
önmagammal?
Hogyan teljesítsem ki a sorsomat,
hogy felszabadítsam a lelkemet?
Az óceánok mélységét akarom látni
És a Vad Vulkánok Tüzét
És a Föld szellemét
És az Ég határtalan szépségét
Hiszek benne…
A Vízforrásban
A Vulkán Tüzében
A Termőföldben és a Kövekben
A Levegőben és a Csillagokban
Canto Alla Vita / Himnusz Az Élethez
Hallgassatok meg, barátaim és testvéreim
Akikkel közösen járjuk ezt az ősi táncot
Ez az Élet Tánca
Ez a Létezés Öröme
Imádkozz és imádkozz az isteni Falloshoz újra
Aki termékenységet hoz!
Imádkozz, hogy az intelligencia hatalmas
teremtője lehess!
Üdv bátor és vakmerő erejének!
Imádkozz és imádkozz a Nagy Anyához
Aki befogadja a termékenységet!
Imádkozz az isteni Grembóhoz
és az őt tápláló kebelhez!
Üdv’ a Szervezőnek, aki megszabja az
Akaratot!
Imádkozz és imádkozz Gyümölcshöz!
Tedd istenivé vagy világivá!
Imádkozz a Maghoz, mely egy nap
Kivirágzik!
Üdv’ az újjászülető körforgásnak!
Imádkozz és imádkozz az Éltető Elemekhez
melyek világunk tartópillérei!
Imádkozz a rendszerhez, melyet az
Istenek adtak nekünk!
Üdv’ a mikrokozmosznak, a mennyországnak
és a világmindenségnek!
Imádkozz és imádkozz a Földhöz
A Szeretet minden gyönyörű Gyümölcséhez!
Imádkozz az Istenek alkotta emberekhez!
Üdv’ a Halálnak, aki arat, hogy aztán
újra életet adjon !
Les Nuits De L’ Ame / A Lélek Éjszakái
A lélek eme éjjelén
Az erőm elenyészik
De én csendesen kitartok
Oh, nyíl, sebezz meg
A mérged…megöl engem
És elhomályosítja a lelkemet
Már elvesztem talán?!
Élet, élet, tégy engem
A Mindenség ösvényének szakadékán túlra!
Élet, élet, tégy engem
A Művészet útjának mélységén túlra!
The Haughtiness Of F. / F. Dölyfössége
Jöjj velem, jöjj
Lássuk, méltó vagy-e vagy sem
Megmutatok valamit; egy Követ
Egy vörös követ elrejtek, és sok minden mást!
Megmérem a szíved, és megnézem
Ki vagy te
Bizonyosodj meg róla, hogy tiszta-e a szíved
Mert bocsáss meg, de én nem vagyok az
Hívtál engem, Mágus, most itt vagyok
Már túl késő, hogy visszaküldj engem
Emlékezz rá, hogy a hazugságok elégetik a szíved
Emlékezz rá, hogy nem fordulhatsz vissza
Emlékezz rá, hogy ez egyirányú út
The Crossroads / A Keresztutak
Úgy érzem, minden megtörtént
Lent ebben a Birodalomban
Egy új hangot hallok
Örömről és békéről dalol
Látom, hogy rám valami más vár
Követem őt…
Szertefoszlom és újjászületek
Követem őt
Nem tehetek mást
És nem akarok ellene küzdeni
Retour A La Mer / Visszatérés A Tengerhez
Hullámok hátán ringatózva
Belebámulok a messzeségbe
A Hold, amint a hullámokon táncol
Azúrkék fénybe borítja a feneketlen
mélységeket
Ő meghódított és megbabonázott engem
Te táncolsz mennyei Hold
Táncolj hát tovább, és adj álmot nekem
Mélységeid kifürkészhetetlenek
Arcukat csak a bolondok képzelhetik el
Lá-Bas / Ott Messze
Kövesd a csillagot, menj
Pontosan úgy történik,
Ahogyan az Istenek akarták tőled
Kövesd a szívedet, menj
Hogy megkeresd a virágokat benne
Melyeket ez a föld nem kínál
Vissza fogsz térni
Kövesd a hullámokat, menj
Lovagold meg a tengert
Mely megnyílik előtted
Kövesd a szelet, menj
És mondj köszönetet a földnek
Mely táplál téged
Indulj hát, ne várj
Emlékezz majd apáid nevére, ott messze
Belevésed nevüket és történelmüket a lelkedbe
Emlékezz a helyekre, ahonnan származol,
ott messze
Amikor majd hiányzik a földed,
A nevüket dicsőíted
Emlékezz apáid nevére, ott messze
Megvéded majd nevüket és történelmüket
hűséggel
Emlékezz Isteneidre, ebben a földben,
ott lenn
Dicsőítsd nevüket
És vissza fog térni a reménység
A Stranger / Egy Idegen
Idegenné váltam, aki gyűlöl
És többé nem akarok beszélni
Idegenné váltam, aki érez
Minden apróvá és öreggé válik
Mindenről le kell mondanom, és
El kell hagynom
Többé nem akarom vesztegetni az időt
Mert sokkal magasabbra szárnyalhatnék
Súlyok nélkül
Senkire sincs már igazán szükségem
Bőrömön a vér súlya
Szememben a gyűlölet árnyai
Kezeim között a remény illata
Életemen a halál csókja
Through The Fog / A Ködön Át
Segíts nekem beszélni
A téglafalon át
Néha felépítem
Segíts átmennem
A ködön át
Elhomályosítja tekintetemet
Néha szükségem van a kezedre
Segíts nekem, hogy megnyugodjak
A vihar tombol a szívemben
Megpróbál összezúzni
És az őrületbe kerget
Engedj kiabálni
Mennyire gyűlölöm a túl sok szerelmet
Megfojt engem
Az elhagyatottságban, elveszett vagyok
Engedj sírni
Engedd, hogy kiüresítsem a szívem
Felejtenem kell
Hogy mi vagyok, néha.
Vagabondaggio / Vándorélet
Láva akarok lenni
Mely a tengerrel egyesül
Majd kilép belőle, mint a tűz
És eltűnik az ember
Ezernyi éveket akarok várni
És azután újjászületni
Őrültnek lenni
És az őrültre apró lávaköveket dobni
Mezítláb akarok sétálni
Kezemben darabka kenyérrel
Megszökni
Anélkül, hogy tudnám, hová megyek.
Lávává lenni
Őrültté lenni
Elszökni mezítláb
Anélkül, hogy tudnám
Hová megyek
Beszélni és nem gondolkodni
Mondani és nem beszélni
Anélkül, hogy tudnám
Hová is megyek
Furthermost / A Legtávolabbi
Magam mögött akarom hagyni
A tegnapi életet és a szellemeket
És elutazni egy úton
Köves és szürke
A lelkem már messze
Messzi-távol innen
Elmenekülök majd messzire innen
Bárhová elmegyek, csak ne legyek itt
Elrohanok, messzire innen
Levegőhöz kell jutnom
Bárhol, csak ne itt.
Into This Funny Play / Bele E Mókás Játékba
Hiába vársz
Hogy elérkezzen a megfelelő merész pillanat
Mást játssz a kártyáiddal
Mielőtt mindent elveszítesz
Bele a hazugságok, szerelem és hatalom
e mókás játékába
Meg kell keményítened a lelked
Hogy nyerhess egy darabka örömet
És egy helyet, ahol kigyógyulhatsz
Szíved megsebzett tisztasága
Nézd, ahogy forog a kerék
Néha egy csók és néha egy csapás
Használd minden művészeted
Hogy felfegyverkezz és harcolj
A hazugságok, szerelem és hatalom
e mókás játékában
Meg kell keményítened a lelked
Hogy nyerhess egy darabka örömet
És egy helyet, ahol kigyógyulhatsz
Ami még mindig tiszta a kegyetlen
szívedben
Nézd, hogyan változik a világ
Néha jobb lesz, de legtöbbször rosszabb
Tedd meg a tétet a kártyáidra
Engedd, hogy a vihar betörjön a szívedbe
Nézd, ahogy a kicsit felfalja a nagyobb
Verseny a vadállatok között
A dzsungel és a bárány
A játék és az ártatlanság.
How / Hogyan
Mondd el, hogyan
Lehetnék olyan, mint egy fa
Erős és magas
Gyökerek a talajban
Ágak a szélben
Szív az ég felé
Nyugodt és türelmes
Mondd el, hogyan
Lehetnék olyan, mint egy felhő
Sodródik a szélben
A föld felett
Belezuhan az esőbe
És táplálja a talajt
Gyors és könnyű
És végtelenül szabad
Mondd el, hogyan értsem meg
Az embereket és az életet
A születést és a halált
Az álmokat és a szerelmet
A hazugságokat és a gyűlöletet
A reményeket és csalódásokat
Hogyan érthetném meg?
Mondd el, hogyan felejthetek?
És hogyan bocsáthatok meg?
Hogyan…
Storie E Legende Dei Conte Da Framura / Framura Grófjának Története És Legendája
Paola da Framura, a béke és kultúra lovagja
A szaracén tengersáv árnyékában ülve
Szőke német gyalogos-zsoldosoktól védve
Mindenkitől távol tartotta magát
De a kultúrát nagyra tartotta, és habzsolta
Tömegében
Pirkadattól kezdve
Paolo da Framura, a béke és kultúra lovagja
Reményt vesztve feladta lakhelyét, a kúriát
És mindig az irodalomba mélyedt
Diodoroszt olvasta, Diodoroszt…
„Basileia, Gea leánya, titánszülött
Egyesült Ipérioné-val, Elis és Selena atyjával
Eridanonál azonban a titánok ifjú
Elioja a vízbe fulladt, és Selena remény-
vesztetten követte őt útján a halálba.
De Elis álmában megjelent anyja, aki
Megnyugvással töltötte el, és általa
újjászületett.
Helois-Nap-szent tűz
Selena-Hold-Pirkadat
Azután Basileián úrrá lett az őrület,
magához vette leánya játékait, és
darabokra törte őket.”
Hélios újjászületése után elváltak.
És Paolo da Framura visszatért saját vidékére,
a hű német zsoldosok kíséretében.
Az irodalomba mélyedve, Framura grófja…
Ouglier Et Sourire / Feledni És Mosolyogni
Feledni, hogy élhess
De titokban szenvedni
A hiánytól, vagy egy mosolytól
Még élni
Magányosan és mindennek ellenére
Ellenállni, és elmenni
Hogy eltemessem az emlékeket
Lassan egy másik világra születni
De valahol, meghalni
A tegnap és a holnap álmaival
Még hinni
Valamiben
Erőltetetten nevetni
De valahol
Az életet tettetni.
Signs / Jelek
Először követtem a jeleket
Egy szökőkúthoz vezettek
Beleittam, és a vízben
Megtaláltam egy másik jelet
A hegyekbe vezetett
Felmentem, és nem találtam ott semmit
Csak a hátrahagyott lábnyomokat
Aztán követtem a jeleket
A tudáshoz vezettek
Elolvastam, és megtaláltam
A sorok között egy másik jelet
Egy gyémánthoz vezetett
Megnéztem és rátaláltam
Túl sok dologra, melyet soha nem értek meg
Kutattam, és nem találtam mást,
Csak egy újabb jelet
Kutatok, de nem találok semmit sem
Azokból a dolgokból
Melyeket keresek.
River Of Life / Az Élet Folyója
Az idő meggyilkol engem
Amikor az Élet Folyóját nézem
Lassan kiárad
Örökre
Elvesztek a pillanatok, melyeket
Elpazaroltam tegnap
Az idő tovahalad
És úgy érzem, egy kincs
Elmenekül kezeim közül
Örökre
Elvesztek a pillanatok, melyeket
Tegnap elpazaroltam.
Still / Még Mindig
A földön, és tengeren, és levegőn túl
Nincs tér
Így
Feküdj le a tengely széléhez
Messze
Közel
Egy tudaton /érzéken/ keresztül
Éles és őrült, boldogan szomorú
Jó
Rossz
Egyre kevesebb és kevesebb
Egyre több és több
És még, és még mindig
Többet nem tudok
Mindenért, amiről azt hittem, hogy nincs
Nincs többé, nem sírok már
Körbe és körbe
Egy négyzetben
Éles és sima
Így
Kívül - belül
Egy térfogat, nincs kiterjedése
Tele
Üres
Egyre kevesebb és kevesebb
Egyre több és több
És még, és még mindig
Többet nem tudok
Mindenért, amiről azt hittem, hogy nincs
Nincs többé, nem sírok már
És még és még és még mindig
Többé már nem tudom
Mindenért, amiről azt hittem, hogy nincs
Többé nem harcolok.
Az Ordo Equitum Solis szövegfüzet 1998. februárjától 1999. decemberéig készült.
Fordítás: Váradi Eszter - óangol, angol, francia
Papp Zsuzsa - olasz
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
