R.I.P | Fritz Lang

A rendező 1976-ban ezen a napon hunyt el. Fritz Lang (1890–1976) a Képzőművészeti Akadémián szerez diplomát, festő-képregényrajzolóként járja a világot, Ázsia, japán és Afrika bebarangolása után az I. Világháborúban súlyos sebesülést szerez, hosszú kórházi kezelése alatt születnek első filmvázlatai és forgatókönyv-tervei. A világháború utáni német exprsszionizmus (a realitástól való eltávolodás, profétizmus, misztika és romantika) legnagyobb filmtörténeti alakjává válik, Metropolis (1929) című filmjével forrt egybe neve, melynek alapötlete 1924-es amerikai látogatása során születik; a New Yorki-i kikötőben veszteglő hajójának fedélzetéről órákon át szemléli a német viszonylatokhoz képest elképesztő méretű felhőkarcolók tornyait, a gigantikus metropoliszt.

Annak a falanszternek a víziója, mely soha nem látott költségvetéssel és apparátussal készült, az azóta eltelt idő ellenére sem kopott mondanivalójával és látványvilágával, állandó hivatkozási alap és ihletforrás (Szárnyas Fejvadász, A fal, Ötödik elem). Napjainkban a cyberpunk kultúra is elődként emlegeti. Korában túl dagályosnak bizonyult a premieren, emiatt vagy 1000 méterrel megkurtították a filmszalagot, ennek egy megkerült változatát 2010-ben restaurálta a Murnau alapítvány.

Langnak köszönhetően a 20-as évek német filmgyártása komoly vetélytársává válik Hollywoodnak, filmjei időtálló alkotások : A fáradt halál (1921), Dr. Mabuse, a játékos (1922), A Nibelungok (1924), Metropolis (1926), M – Egy város keresi a gyilkost (1931).

Ars poeticáját Godard Megvetés című filmjében szereplőként fogalmazza meg, filmrendezőt alakít, aki nem köt kompromisszumot és megalkuvások nélkül hajlandó forgatni, dacolva a producerekkel.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2019. 08. 02. - 06:55 | © szerzőség: Gelka