WGT 2015 - 1. nap

Az idén ismét Lipcse városába látogattam el a mára már nagy hagyományokkal és múlttal rendelkező WGT fesztiválra. Pár hónappal ezelőtt még egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy részt veszek ezen a kultikus eseményen, de látva a zenekarok részvételét beleértve pár nagy kedvencemet is, úgy döntöttem mégis csak nekivágok az útnak. Aki  már járt korábban eme rendezvényen, az tudja, hogy bizony egy kicsit sokat kell utazni, de az ott látott események szinte teljesen kárpótolják az embert a fáradtságért cserébe. 

Idén először nem sátraztam, hanem egy albérletben szálltam meg két barátommal együtt, ami be kell valljam sokkal kényelmesebb mint a kempingezés.

Már az első nap délutánja egy igazi csemegével szolgált, amely nem volt más, mint az évek óta ilyenkor megrendezendő Viktoriánus Piknik.  A helyszín az eseménynek már korábban is otthont adó Klara Zetkin Park volt.  Korábban úgy értesültem, hogy az idén egy zárt helyen rendezik majd meg ezt a délutánt, de szerencsére nem így történt.  Mire kiértem a parkba úgy délután három óra után, bizony már sokan birtokukba vették a park egyik hátsó szegletében elterülő tisztás zöld gyepszőnyegét, és mint a régi időkben, elemózsiás kosárkákkal, pokrócokkal, vagy éppen székekkel érkezve láttak neki elfogyasztani az otthonról hozott finomságokat és persze italokat is.

Az évről évre pompás ruhakölteményekben pompázó férfiak és nők viseletében ismét fellelhetők voltak a viktoriánus, neoromantikus, barokk vagy éppen a rokokó viseletek motívumai is.  Figyelemre méltó, hogy minden évben szinte megújult káprázatos ruhákban érkeznek erre az eseményre emberek tucatjai,mert bizony ezek a régi korokat megidéző lélegzet elállító ruhák megtervezése, szabása, varrása boros összegekbe kerülnek, de hát a pompáért mindent meg kell tenni, ahogy elődeink is eképpen tettek hajdanán.

A péntek este számomra a fő helyen az Agra Halle hatalmas csarnokában kezdődött. Az első fellépő amit megnéztem a német illetőségű Blutengel volt. A csapatot 1998 - ban alapította Chris Pohl, aki a mai napig az egyetlen eredeti tag.  Az évek során nagyon sok zenésszel és énekes hölggyel dolgozott már együtt.  A mostani vokalista Ulrike Goldmann, aki már tíz éve tagja a csapatnak.

Blutengel  zenei világa széles skálán mozog, megtalálható itt a dark wave, a future - pop, a synth - pop és a goth muzsika elemei is. Legutolsó kilencedik albumuk éppen az idén jelent meg. A koncert ahogy azt elképzeltem a várakozásomnak megfelelően alakult. Az új anyag nótáiból is adtak egy kis ízelítőt, de nem hiányozhattak a régi slágerek sem,mint a "Die With You" vagy a "Vampire Romance". No és persze az elmaradhatatlan performance előadás is szerepelt az élő showban. Fénypompában és hangzásilag is kitűnően hozták a bevált formájukat, amit a hatalmas számban megjelent közönség nagy ovációval és tapssal fogadott.

A másfél órás produkció után egy bő húsz perces átszerelés következett, majd elkezdődött a szintén hazai érdekeltségű Deine Lakaien koncertje. A duó még 1985 - ben alakult és azóta töretlenül menetelnek előre. A két alapítótag Alexander Veljanov  / ének, szöveg / és Ernst Horn /effektek, billentyű, zongora/. Ernst pályafutásáról annyit érdemes tudni, hogy ő korábban mint karmester és zongorista dolgozott különböző színházakban, úgy mint a Bajor Állami Színház, de megfordult a Karlsruhei és az Odenburgi színházak falai között is, majd 1985-ben döntött úgy, hogy pályát változtat, és ebben az évben találkozott Veljanovval, akivel azóta is egy formációban muzsikál. Zenéjük igen változatos, hiszen ötvözik az avantgarde az elektro a neoklasszik és a dark wave stílusok elemit. Eddig 15 nagylemez boldog tulajdonosai.

A koncertet már nagy várakozás előzte meg, de azt kell mondjam megérte. Igaz, én az első dal elején csöppentem bele a műsorukba, de másodpercek alatt magával ragadott a zene. Szerencsére most nem a szimfonikus változattal rukkoltak elő, hanem a lemezeken is hallható megszokott dallamokban részesülhettünk. Két billentyű és dob kapott szerepet az ének mellé, amik egy fantasztikus egésszé hozták össze a műsor mondanivalóját. A Lakaien mindig is gondoskodott az elszállós, melankolikus, magukba forduló szerzeményekről, melyek most élőben is ugyanolyan mélyen törtek elő, mintha csak valamelyik lemezüket hallgatnánk otthon.  Alexander lágyan szóló bariton hangja teljesen átjárta az Agra minden szegletét felidézve ezzel a múlandóság szürke végleteit. A tavaly megjelent lemez dalai mellé persze rengeteg régi klasszikus is helyet kapott mint az "Into My Arms" vagy az "Overpaid” is.

A technika itt is pazarul nyilvánult meg, a billentyű és az effektek is hibátlanul szólaltak meg,  de sajnos nem tudtam végig élvezni a koncertet,mert egy másik helyre a Felsenkellerbe kellett sietnem, ahol egy régi banda a Nosferatu kezdte műsorát.  Bizony igazi vesszőfutást kellet véghez vinnem, ahhoz, hogy átérjek egyik pontból a másikba, de ez a fajta művelet ezen a fesztiválon már évek óta megszokott dolog sajnos, és éppen hogy csak odaértem, még be is kellett jussak a hatalmas tömeg ellenére is.

A brit zenekar már nem először vendégszerepelt ezen a fesztiválon, utoljára négy éve léptek fel Lipcsében, hatalmas bulit csapva. A mostani műsoruk sem volt mondható unalmas alvást elősegítő éjszakának, inkább lebegős mámorban úszó időutazásnak nevezném az egész showt amit produkáltak.  Azonban csodálkozva néztem az énekesi poszton egy új ember volt látható, ugyanis a régi tag Louis DeWray, aki már 1991-től tagja volt az együttesnek, tavaly decemberben távozott így Damien / gitár /, Stefan / basszus /, és Belle / dobok / egy új énekessel bizonyos Gonzoval készültek az idei Treffenre.  Az új tag ének stílusa hasonló az elődjéhez, de véleményem szerint nem üti meg Louis énektudását.  Persze hűen egy régi vágású csapathoz itt is tömkelegével zúdultak a régi slágerek a publikum felé mint a "Dark Angel" vagy az "Inside The Devil" csak hogy kettőt kiemeljek a sok közül.  A hangzással nem igazán voltam megelégedve, kicsit túl hangosan voltak keverve a gitárok, néhol torzultan szóltak, de az éneket szerencsére nem nyomták agyon.

Az első nap végeredménye hogy ismét pár fantasztikus koncerttel lettem gazdagabb.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2015. 05. 30. - 11:39 | © szerzőség: Papi