-
...
oly csúnyácska volt,
hogyha arcát szétzúznák
egy jó asztalon:
az emberek az
asztalért aggódnának
...
/gondolta/
-
kutyám fagyos pofával
(az ártér kihalt)
nézi vér-köpésemet
vakondtúrások mellett
(a havon jelek):
zselés -és halászleves
kutyám akár eszement
(vonat a hídon)
folyó vonyítása lent
-
folyó visszhangzása nő
(rozsdás híd alatt)
hordalék-szörnyetegek
egy nyúl hurokba akadt
(túlvilág nyüszít)
a tér metsző és jeges
most: gondolat-tétován
(öt gyöngytyúk a fán)
dél van: ebédel a köd
-
kutyám vadat szimatol
(vén fa-lények ott)
odvak lesik a folyót
macskát a hóban
(volt kutyám fej-fájánál)
szelídítettem
orv-vadász a bozótban
(sajátos hibák)
kutyám fácántól riad
/A karácsonyi anzixok-ból/
-
Születtem: Van Gogh
Lelkével egy napon. –Száz
Év különbséggel.
Konyhában szültek.
Kést szorongatva szültem.
Kertben ébredek:
Deres párnák, sár.
A nappal fojtogató
Nyerstészta-massza.
Hajóm egy teknő -
Forró olaj-tengeren.
Álmom sem álom:
Dohos kamrában –
Mázsás bogár az ágyban.
Teám gyógyszeres.
Volt uram züllött
Látomásait fiam
Vonszolja tovább.
/*Barabás Erzsébet, 1953. 03. 31. Költő, szövő, lángos-sütő.
Írásait főleg az Árlap nevű interaktív kiadvány közli./
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
