Amennyire a korabeli leírásokból következtetni lehet, Ciknota az 1259-től, mint királyi adomány a Nyulak-szigeti Domonkos rendi apácák tulajdona lett. Ez az adománylevél Cinkota első írásos emléke. A török hódoltságig a falu nagyjából folyamatosan lakott volt.
A települést 1606-ban Beniczky Ferenc, a későbbi váci várkapitány kapja meg szolgálataiért. Ekkortól a falu egészen a hűbériség 1848-as megszűnéséig a Beniczky Család hűbérbirtoka.
A Budát felszabadító zsoldos hadak rablásai miatt elmenekült jobbágyság számának növelésére Beniczky Tamás 1699-ben micsinei birtokáról tót jobbágyokat telepít be. A régi, de a XVII. században már református templomot az evangélikus szlováklakosság újította fel.
Talán éppen a katolikus hűbérurakkal szembeni ellenállás eredményeként a XVIII. század közepén a cinkotai evangélikus egyházközség a pest-megyei evangélikusság központjává vált.
Lelkészei közül kiemelkedő személyiség volt Walaszky Pál, az első magyar irodalomtörténet megalkotója és Petényi Salamon János, a magyar tudományos madártan megalapítója. Cinkota jelenleg a XVI. Kerülethez tartozik
A közel 50 éve nem használt cinkotai öreg temetőt, amely Budapest legnagyobb, Árpád-kori alapokra épült evangélikus temploma mellett áll, nemrég tisztították meg. Itt főleg egykori szlovák családok sírjai állnak. Itt van eltemetve Linczényi József tanító, aki hatvan évig oktatta a cinkotai gyermekeket, valamint Petőfi Sándor nagybátyja, Hrúz Ádám, és nagyapja, Hrúz János. Jelenleg a Szabadföld úti köztemető van használatban, még az 1800-as évek végén adományozta a területet gróf Batthyány Ilona a községnek. Ide került át a templom melletti temető sok síremléke.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
