____________________________________________________
2025. szeptember 19. – 2026. január 11., Albertina
A „Gothic Modern. Munch-tól Kollwitz-ig” című kiállítás a 19. és 20. század művészetét mutatja be, amelyet a középkori európai művészet és az északi reneszánsz inspirált. A bécsi Albertina tárlata egy eddig kevéssé vizsgált jelenséget világít meg a művészettörténetben: mennyit köszönhet a modern művészet a régi mestereknek, és hogyan jelenik ez meg neves művészek alkotásaiban.
https://artinwords.de/wien-albertina-gothic-modern/
Témák és motívumok
A gótika és reneszánsz művészete a 19. század végén és a 20. század elején alapanyagot és lehetőséget adott a művészeknek, hogy az alapvető emberi érzésekkel – születés, halál, szenvedés, szexualitás – foglalkozzanak. Ősszel az Albertinában olyan képek láthatók, amelyek a halálról, rituálékról, szexualitásról és felvilágosításról szólnak. A kiállítás új nézőpontból közelíti meg a modern művészetet, bemutatva a gótika újraértelmezésének és újjáélesztésének eddig el nem mesélt történetét a 19. század végének és a 20. század elejének művészei által.
Inspirációk és technikák
A középkori és gótikus múlt jelenléte különösen az északi művészeket ösztönözte művészi megújulásra, és sokféle művészeti technika – festészet, grafika, kő- és fametszet, bútorok, műtárgyak – inspirációs forrásává vált. A kiállítás középkori és kora reneszánsz műalkotásokat állít szembe modern művekkel, amelyek ezekből merítettek ihletet. A 19-20. század fordulóján a gyors változások, technológiai fejlődés, társadalmi átalakulások, birodalmak összeomlása és háborúk korát élték. A művészek a középkori és korai német művészethez fordultak, hogy modern tapasztalataikat kifejezzék.
Kiemelt témák
Halál és rituálé, szexualitás, felvilágosodás, individuum, nemiség, transznacionális közösség, sötét, érzelmi és hátborzongató motívumok. A művészek ma is számos nyomtatási technikát alkalmaznak, amelyek eredete a középkorba és a kora reneszánszba nyúlik vissza. A 19. század végén újra felfedezték a 15-16. századi mesterek, például Dürer és Cranach fametszeteit, amelyek nagy hatással voltak a modern művészetre. A művészi „zarándoklatok” a múltba spirituális megújulást és a művész szerepének újraértelmezését eredményezték.
Szeretet és szenvedés
A szeretet és szenvedés kapcsolata visszatérő téma a művészetben. A bibliai Ádám és Éva története a modern művészeknél új jelentéseket kap, például a szexualitás, a konfliktusos emberi kapcsolatok és a modern világban való szeretetlenség tükrében. A középkorban az éhínség, természeti katasztrófák, betegségek állandó fenyegetést jelentettek. A 19-20. század fordulóján az iparosodás és a technológiai fejlődés újfajta természetfelfogást eredményezett, amelyben a természet titokzatos, rejtett erőként jelent meg.
Társadalmi és művészeti reform
A múlt utópisztikus vízióként szolgált a jelen átalakításához. A középkori és kora újkori művészet témáinak, attitűdjeinek és gyakorlatainak újjáélesztése nemcsak a művészet, hanem a társadalom reformjának lehetőségét is jelentette. A művészet és az élet összefonódásának gondolata a középkori kézműves hagyományokat friss, modern közösségi kreativitással kapcsolta össze.
Központi motívumok
Totentanz (Haláltánc): A középkor és kora reneszánsz egyik központi motívuma, amelyet a modern művészek is átvettek. Ez az élők és a halál allegorikus „tánca”, ahol a csontvázak vezetik a táncot. A modern értelmezésekben a félelem és a magány hangsúlyosabb, gyakran fekete humorral átszőve. Apokaliptikus témák: A gótikus művészetben központi szerepet játszottak, és a 20. század elején is lehetőséget adtak a modern ember hitének, belső sötét erőinek feldolgozására.
Részt vevő művészek (válogatás)
Joseph Alanen, Hans Baldung „Grien”, Ernst Barlach, Max Beckmann, Karl Bennewitz von Löfen, Fritz Boehle, Dirk Bouts, Arnold Böcklin, Gustav Carus, Lovis Corinth, Lucas Cranach der Ältere, Otto Dix, Albrecht Dürer, James Ensor, Lyonel Feininger, Akseli Gallen-Kallela, Matthias Grünewald, Erich Heckel, Ernst Ludwig Kirchner, Theodor Kittelsen, Max Klinger, Käthe Kollwitz, Georges Lacombe, Eugène Laermans, Théophile Lybaert, Karel Masek, Constantin Meunier, Georges Minne, Paula Modersohn-Becker, Edvard Munch, Ejnar Nielsen, Emil Nolde, Karl Nordström, Prinz Eugen, Arthur Roessler, Tyko Sallinen, Otto Rudolf Schatz, Helene Schjerfbeck, Sascha Schneider, Hugo Simberg, Max Slevogt, Agnes Slott-Möller, Harald Slott-Møller, Gustav Adolph Spangenberg, Carl Spitzweg, Marianne Stokes, Henrik Sørensen, Hans Thoma, Gustave van de Woestyne, Vincent van Gogh, Emanuel Vigeland, Gustav Vigeland...
Ez a fordítás a főbb tartalmi elemeket és a kiállítás leírását foglalja össze magyarul az eredeti cikk alapján
