Klubélet, fesztiválok

KLUBÉLET

Emlékezhetünk még a dark gyökerek taglalásánál említett londoni Batcave-re. Túl a zenén igen fontos összetartó erő egy csoportban a közösségi élet. Ennek persze meg kell találni a legmegfelelőbb helyszínt, így magától értetődő dolog, hogy minden náció gót társadalmában kialakultak a jellegzetes gyülekezőhelyek. Külföldi példaként már említettük a „Denevérbarlangot”. Most ejtsünk néhány szót a magyar Fekete Lyukról.
Ugyan a legendás „kulthelyszín” története ténylegesen 1988 januárjától datálódik (amikor megérkezett a hivatalos engedély), azért a Vörösmarty Művelődési Ház egykori fürdőjének helyén létrehozandó klub ötlete már három évvel korábban megfogalmazódott az érintettek részéről. A VIII. kerület mondhatni ideális(?) helyszín, hiszen a deviáns viselkedésformák egész palettáját szemlélheti meg itt az érdeklődő.
A belső tér kialakítását lelkes fiatalok végezték. Elkészült a színpad, dekorációként graffitiket festettek a falakra, és február 27.-én meg is nyitott a Fekete Lyuknak keresztelt műintézmény. Az elsődleges elképzelés az volt, hogy legyen végre egy gyülekezőhely, ami kizárólag az újhullámos, alternatív produkcióknak ad otthon. Lehetőséget biztosított a magukat kifejezni vágyó zenekaroknak a színpadra lépéshez, és a közönségnek a véleménynyilvánításra. Sikerét is ennek az új szemléletmódnak köszönhette, továbbá annak, hogy gyakorlatilag a Fekete Lyuk volt az első olyan hely, ami kizárólag alternatív megnyilvánulásokat támogatott. Közrejátszottak még az olcsó árak, a hajnali nyitva tartás és az extravagancia szabad megnyilvánulásának lehetősége. Nem kellett hozzá sok, hogy underground körökben híressé, egyéb társaságokban pedig hírhedtté váljon a klub. (3)
Természetesen szükség volt egy olyan történelmi szituációra is, ami lehetővé tette a nemkívánatosnak titulált zenei kultúrák meggyökeresedését egy olyan társadalomban, ami elvileg diktatúra fennhatósága alatt állt. Persze a nyolcvanas évek végére már javában tartott az enyhülés, a párt tekintélyelvűsége csökkenőben volt, már csak néhány lépésre vagyunk a rendszerváltástól. Így történhetett meg, hogy egyáltalán engedélyezték egy ilyen dekadens közösségi ház (terem) létrehozását. A szovjet éra már egy ideje nem volt képes kontrollálni a rockzenei életet, dacára a számos ügynöknek beszervezett zenész ténykedésének. A fiatalok lázadtak, követelték ezt az életformát, új szelek kezdtek fújni. Nem is nagyon került sor különösebb intézkedésre a Lyukban, a rendőrség illetékesei láthatóan megelégedtek azzal, ha néhány civil ruhás detektívük képviselte a hivatalt, legalább a látszatát megőrizve a Párt mindent látó, vigyázó szemeinek. Persze mindenki tisztában volt vele, ki a „fakabát”.
Ebben az időszakban már megjelent az a tendencia, ami az érdeklődő célközönség átlagéletkorának csökkenését, az alternatív stílus ellaposodását és a műfaj divatirányzattá válását eredményezte. Közrejátszott ebben a jelentős (majd tizenöt éves) késés, illetve a zenét művelő, elsősorban külföldi zenekarok anyagainak hozzáférhetetlensége (kalózkazetták). A külső formai jegyek egyre inkább háttérbe szorították a tartalmat, annak ellenére, hogy a gót stílus a „könnyűzene komolyzenéjének” tekinthető, és befogadásához szükséges bizonyos fokú intelligencia és zenei műveltség. Ez a külsőségekhez való vonzódás lehetett az oka annak, hogy a törzsközönség műkedvelő tagjai, diákok és a fiatal értelmiségiek mellett egyre inkább megjelentek a munkásosztály gyermekei, akiket maga az életvitel csábított a dark-underground berkekbe. Kiválóan tudtak azonosulni azzal a kiábrándult, pesszimista hangulattal, ami a gótokat körüllengte, hiszen saját világuk (csonka családok, veszélyeztetett korosztályok, alacsony iskolázottság, az alkoholizmus és az öngyilkosság gyakorisága, egyszóval a VIII. kerület új meghatározó rétegének életvitele) már kitaszította őket. Másra vágytak, az átlagtól való különbözésre, a számukra egyetlen alternatívaként létező életvitel megtagadását igényelték, és ezt a Lyuk közösségének mentalitása – megfejelve a külsőségek generálta extravaganciával – teljes mértékben ki tudta elégíteni. Nem véletlen, hogy egy 1988-ban született felmérés szerint a törzsgárda 70%-át 15 és 20 év közötti szakközépiskolai és szakmunkás tanulók adták.
Bár a szórakozni vágyók egyenesen imádták és a hatalom is hallgatólagos beleegyezését adta a klub működéséhez, a népművelő szakmai berkek és a sajtó erőteljesen támadta renitens volta miatt. Rengeteg vitára adott okot, hogy vajon milyen hatást gyakorol ez a világ a fiatalok fejlődésére. Mégis megbékéltek vele ilyen-olyan formában, és ezt talán elég jól szemlélteti egy, az alapítás évéből származó szakfelügyelői értékelés is:
„Összegezve a Fekete Lyuk egy olyan hiánypótló intézmény, amely egy sajátos réteg igényeit elégíti ki. A csalódott, kiábrándult gyerekek itt megtalálják az igazán nekik való programot és közösséget. Sokuknak ez az egyetlen kulturális forma. Megjegyzem, hogy ezzel egy természetes szűrés is létrejött – persze a rendezőség tevékeny közreműködésével. Kiszűrik a nem közéjük való, renitens elemeket, a skinhead, vagy úgynevezett újfasiszta bőrfejűeket. A BRFK Ifjúságvédelmi alosztálya rendszeresen képviselteti magát, valaki mindig van itt a rendezők között, így a kerületi kapitányságnak nem kell ezzel külön foglalkoznia. /…/ Ez a klub csak úgy működik, ahogy most van, bármiféle változtatás a megszűnéséhez, felbomlásához vezetne. Ennek ellenére igen tanulságos végigkísérni működését. Ezeknek a gyerekeknek ez az egyetlen létezési forma, hogy közösségi életet éljenek, és ez nagyon fontos számukra, olyannyira, hogy más intézmények is beindítottak hasonló klubokat.” /Rév Tamás/

Mára a Fekete Lyuk mint olyan, megszűnt, helyét és funkcióját más létesítmények vették át. Néhányat sorolnék csak fel említés szintjén:

Voodoo Music Club
Az állandó klub létrehozásának ötlete konkrétan Szelevényi Gellért nevéhez köthető. Az elképzeléssel és az érdeklődéssel nem is volt gond, az állandó hellyel viszont annál inkább. Pár évvel ezelőtt az első próbálkozás a Népstadion közelében valósult meg a Patkánylyukban. Átlagosan 80 ember látogatta a klubot, tekintettel a hétköznapi időpontra ez is figyelemre méltó létszám.
Ezt követően körülbelül egy fél évre újból megnyitott a nagy múltú Fekete Lyuk. Kéthetente szombatonként a fentebb már említett kultúrházi pincében tartották emlékezetes találkozóikat a gót zene szerelmesei. Sajnos a feltámadás nem bizonyult hosszú életűnek. Megkezdődött a vándorlás időszaka. Stílusosan „pincéből pincébe” kerültek azok, akik a nehézségek ellenére sem tántorodtak el a közösségi élet gyakorlásától, amikor néhány összejövetelnek az Oktogon-közeli Ördöngös Pince adott otthont. Mellette sorjázik néhány egyszeri helyszín is, mint például az egyik óbudai csárda.
Szelevényi Gellért felelt ezeknek az eseményeknek a megszervezéséért. Elmondása szerint sok nehézséget okozott az emberek hozzáállása egy-egy rendezvényi helyszín leszervezésénél. Ismét visszanyúlok az előítéletek témaköréhez. Volt rá példa, hogy egy helységtulajdonossal folytatott egyeztetések során minden rendben zajlott, megbeszélték a lebonyolítás folyamatát, egyéb részleteket, az időpontot, kik fognak részt venni a programon, mit terveznek, és így tovább. Ám az illető egy ismerősével történt beszélgetése után az utolsó pillanatban mégis majdnem kihátrált a megegyezésből, mivel úgy tájékoztatták, hogy itt sátánisták fognak egymásnak találkozót adni. Hogy mégsem fulladt kudarcba a rendezvény, az hosszú és meggyőző kommunikáció eredménye, és a tulajdonos is kénytelen volt elismerni később az említett vélemény enyhén sarkosított voltát. Sok nehézség származott tehát a tudatlanságból is.
Örömteli reménykedésre adott okot viszont, hogy Csepelen lehetőség nyílt a Voodoo Music Pub galéria részén egy állandó dark klub működtetésére. Nem befolyásolta a látogatottságot a viszonylag távoli helyszín és a kéthetente csütörtöki programszervezés sem, az állandó teltház bizonyította a klub létjogosultságát. A több mint öt év alatt a Voodoo túlélt egy tulajdonosváltást, egy átépítést (a galériát egybenyitották egy szomszédos lakással, így majd 250-300 ember befogadására vált alkalmassá), és egy arculatváltást, ami magában foglalta egy színpad építését a fellépő zenekarok számára. A hely Nekromantika Voodoo Club néven ma is üzemel, háromhetente biztosítva az összejöveteli lehetőséget a gótok számára.

Gyáripari Romantika
Az sokatmondó névvel büszkélkedő helyszín a gubacsi úton található, különböző zenei, illetve kulturális programoknak ad otthont, jellegzetes miliőben. A klubhelység egy gyárudvarban található, megkapó díszletekkel, viszonylag nem nagy területen. Azon estén, amikor ott jártamm, került megrendezésre az úgynevezett Tajtékos Nap, ami már a VIII. szervezést érte meg 2005. március 26.-án. Ez tulajdonképpen egy dark-gothic (fekete-fehér szélesvásznú) kultúrest, a legkülönfélébb programokkal, tehát nem csupán zenei találkozóról van szó. A legutóbbi összejövetelen helyet kapott egy színházi előadás részlet Sartre: Temetetlen Holtak című darabjából a Szegedi Líceum prezentálásában. A társulat 2002-ben alakult, hitvallása: „Jelen pillanatban is többen vagyunk olyanok, akiknek nem csak az élete a színház, de hivatása is…”. A darab egyébként a II. világháború Franciaországában fogságba esett öt fiatal ellenálló kínzatásait, vívódásait dolgozza fel, tragikus végkifejlettel.
A publikum ízelítőt kaphatott ezen kívül a Szabad Emberi Gondolkodás Egyesület (SZEG) Kottamentest című hangerőadásából egy kivetítő, illetve zenei aláfestés segítségével.
A SZEG l’art contre l’art társulata úgynevezett retrospektív megnyilvánulásnak nevezi e produktumát, melyben képekre és zenére lefordítva próbálja megjeleníteni ars poeticáját. Fő jellemzője a műnek az őszinteség. Erőteljes képek, vizuális sokkolás, továbbá az ezt kísérő (akusztikus festménynek aposztrofált) zenei aláfestés együttesen hatnak a befogadóra. Érdekes kísérlet a valóság ábrázolására, megszabadítva azt mindenféle szociális védőhálószerű sallangtól, törekedve a maga pőreségében való bemutatására az alkotók szemén keresztül – moderálás és kommentár nélkül.
Emellett látható volt egy kiállítás is, amely a „Képekbe fagyasztott ablakok – kísérleti eredmények” címen futott, és grafikákat, olaj-és akrilfestményeket, fotókat, és tusrajzokat mutatott be.
Éjfél után pedig a hagyományos zenei szolgáltatást élvezhették a résztvevők, a nyolcvanas évek dark-wave, gothic zenéjével és egyéb vizuális csemegékkel kiegészítve. A „kommersz popzenében” ez a rész feleltethető meg talán a diszkónak. Itt is megtalálható a DJ-funkció, de e két fogalmat csak igen erős megszorításokkal lehetne alkalmazni a gót összejöveteleken. Mondhatni csupán azért vették át ezeket a kifejezéseket, mert jobb híján semmi egyéb szó nem kínálkozik a fogalom leírására. Nem jellemző motívum a tánc, inkább a beszélgetésben megnyilvánuló társasági élet emelhető ki, mint érték (erre vonatkozik a diszkó gyenge kifejező ereje), illetve a „DJ” sem igazán konferál, a számok között nincs átvezető szöveg (tehát a DJ sem a klasszikus értelemben vett házigazda).
De a Gyáripari Romantika adott már otthont szilveszteri buliknak, koncerteknek, a paletta tehát igen széles.

Vörös Yuk, Kék Yuk
A fent említett két helyszínen túl természetesen még számos alternatív klub létezik, nem kizárólagosan gót profillal, de nem kisebb jelentőséggel. A Vörös Yuk és a Kék Yuk ezek közül csupán a nagy előd névhasonlósága okán lett kiemelve, de természetesen megemlíthetnénk még a Süss fel Napot, az Underworld-öt, a Világ Veleje Gödört, a Wig Wamot, az Inferno Music Club-ot, vagy akár a Szigetet is, mint dark találkozóhelyet, tekintettel a tartalomra. A felsorolás persze nem teljes, de az mindenképp kijelenthető, hogy a klubélet nem elhanyagolható mértékben van jelen a szubkultúrában.

A fejezethez alapul a Gothic.hu és a Deviancia szakdolgozat szolgált, valamint a személyes tapasztalataim.

FESZTIVÁLOK

A legmarkánsabb multi-szubkulturális élmények közé tartoznak a darkok életében a – jobbára külhonhoz kapcsolható – fesztiválok és találkozók. Magyar szemszögből nézve ezek az összejövetelek a leggyümölcsözőbbek, hiszen itt találkozhatnak a nemzetközi gothic stílus fő sodrásirányának legigényesebb ínyencségeivel. Fontos ez azért is, mivel a csekély számú magyar bázis önmagában nem képes kitermelni a nemzeti dark-gót jellegzetességeket, így kénytelen a nagyobb külföldi példákat etalonként elfogadni és követni. Lássuk hát, inkább csak felsorolás szinten a nagyobb érdeklődésnek örvendő fesztiválokat.

Wawe-Gotik Treffen
Jelentőségében, méretében a legmonumentálisabb dark-gót rendezvény Lipcse városához kötődik. A gót stílus legnagyobb számú követője Németországban, illetve Angliában található, nem véletlen tehát a helyszín választása. Minden évben nyár elején itt adnak egymásnak találkozót a világ neves gót előadói és közönségük. Ha valaki teheti, legalább egyszer mindenképpen megpróbál eljutni a darkok e Mekkájába, nemcsak az esemény rangja miatt, de az aktuális zenei újdonságok megismerése végett is. Itt találkozhat az ember a stílus legtarkább, legdekadensebb képviselőivel, és ízelítőt kaphat a másság felvállalásának különböző formáiból.
Az előadók szempontjából is az egyik legnagyobb elismerést jelenti, ha meghívást kapnak a találkozóra.

Castle(Bolkow)-party
Kelet-Európa legjelentősebb dark fesztiválját a lengyelországi Bolkow-ban rendezik meg évenkénti rendszerességgel. Értelemszerűen innen a találkozó elnevezése. A Castle-jelzőt azért érdemelte ki, mivel a helyszín stílusosan a dél-lengyelországi Bolkow kastélya, ami megfelelő miliőt és díszletet biztosít a programok hangulatvilágához.
A történet még valamikor 1994-ben kezdődött, akkor Grozdiec kastélya 300 látogatónak adott otthont, hogy zenei irányultságuknak hódolva alig öt zenekar statisztálásával birtokba vegyék a sajátos fesztiválhelyszínt. Három-négy év elteltével ki is nőtték e kereteket, és a nemzetközi közvélemény érdeklődése is kezdett lengyelhon felé fordulni. Hamarosan több mint négyezerre duzzadt a résztvevők száma, egyre nevesebb fellépők tisztelték meg az új helyszínen, Bolkow-ban megrendezett Castle-Party-t.

Csak a két leginkább köztudatban lévő találkozót emeltem ki, természetesen ennél jóval több rendezvény létezik, hasonló hitvallással és törekvésekkel. Számos koncert, fesztivál fémjelzi a gót stílus követőinek munkásságát, ami szintén lehetőséget teremt a közösség tagjainak találkozására és a sötétebb zene stílus előtti hódolatra.

(3): A Fekete Lyukról szóló fejezethez a http://www.gothic.hu/feketelyuk_nyitas.html oldalon található írás, illetve a Deviancia Szakdolgozat 24. oldalán található kapcsolódó részletek szolgáltak alapul.

A dark-gót mozgalom / Egy dark újság elemzése - médiatükör. Szakdolgozat; részlet.