Színház

A vihar
____________________________________________________

Mi történhet velem abban a pillanatban, amikor már biztosan tudom, hogy meghalok, hogy nem segít sem mentő, sem a Jóisten? Mikor tisztában vagyok vele, hogy percek, vagy talán csak másodpercek kérdése, hogy mindennek, de mindennek mindörökre vége a számomra? „Lepereg életem filmje”? Vagy egy másik, furcsa történet jelenik meg az elmémben: egy történet, ahol halálom előtt megnyugtatóan elrendezem a gyermekem jövőjét, megbüntetem azokat, akik ártottak nekem, majd megbocsátok nekik – mert az emberi mivoltomhoz ez is hozzátartozik: logikát, észérveket és zsigeri gyűlöletet félretéve megbocsátani. Mi történik, ha mindez valóság és képzelet, élet és színház, álom és realitás mezsgyéjén zajlik? Sikerül-e megváltani önmagát az embernek, legalább a legvégső szorultság perceiben, az utolsó pillanatban? Akár igen, akár nem: „a többi, néma csend”. A Bábszínház előadása

____________________________________________________