Pilisszántó Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis hegység és a Hosszú-hegy által határolt völgyben. Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó. A falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk, de a közeli Kőfülke-barlangban tízezer éves őskori leleteket találtak, valamint ezen a területen vezetett keresztül a római hadút, amely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A község temploma előtt található római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban helyezték el. Pilisszántón a XIII. századtól pálos kolostor működött. A török háborúk idején a település lakatlanná vált, a XVIII. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek a leszármazottai ma is a falu lakói.
Pilisszántó nevezetességei: a sziklaszínház, Pilis Keresztje, a pilisi Boldogasszony kápolna, valamint a Csillagösvény.
A Csillagösvény végén található Pilis Keresztjét 2003. december 20-án állították, talpazatán a következő felirat olvasható: "Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!"
Pilisi Boldogasszony kápolna 2006. december 21-én lett felszentelve. A kápolna Makovecz Imre tervei alapján készült el. Ez a kápolna volt az első Makovecz épület, ahol az egész csak kőből és nem fából épült. A kupola tetején levő fénynyílást Buczkó György készítette, alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta.
A kápolnához vezető köves út maga a Csillagösvény. Az ösvény mentén Nimródot, Attilát, Árpádot, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Boldog Özsébet valamint Hunyadi Mátyást ábrázoló szobrok vannak. Hunyadi Mátyás szobrát idén, a reneszánsz év keretén belül avatták fel, Árpádét pedig tavaly az Árpád év befejezésekor emelték.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
