Az olvasás és a könyvtár helye a goth szubkultúrában - interjú Szelevényi Gellérttel
Szakdolgozatom témájaként a goth szubkultúra tagjainak olvasási, illetve könyvtárlátogatási szokásait választottam, amelyet a célcsoport kérdőívekkel való megkérdezése mellett interjúval szeretném felderíteni. Választásom a 2002 óta aktívan működő Gothic.hu alapító-szerkesztőjére Szelevényi Gellértre esett, ugyanis nincs még egy olyan weboldal, amely ennyi időn keresztül képes lett volna aktívan kultúrát szolgáltatni speciálisan e szubkultúra számára. Külön szerencse, és számomra igen kedves, hogy Gellért könyvtárosnak tanult, könyvtárosként dolgozott, így talán még nagyobb tapasztalatra tett szert bizonyos kérdéskörökben, a nevéhez fűződik a Tajtékos Lapok, amely az egyik első olyan folyóirat volt, mely ezt a réteget célozta meg, ráadásul a rendezvényszervező tevékenységei során olyan rálátásra tett szert, amelynek kibontakoztatása elengedhetetlen véleményem szerint egy ilyen témájú dolgozat elkészítésekor.
Bár a kérdéseim nem korlátozódnak csak és kizárólag az olvasás-könyvtárlátogatás-irodalom témakörre, úgy vélem, ahhoz, hogy el tudjuk helyezni és megérthessük az esetleges különbözőségeket, egyezéseket, ismernünk kell a goth szubkultúra magyarországi helyzetét, amihez szükség van a szubkultúrához igencsak szorosan kapcsolódó, ám a kifejezetten témához nem kötődő válaszokra is.
Mi motiválta önt arra, hogy könyvtárosnak tanuljon?
- Édesanyám nagy bibliofilként tanított meg a könyv tiszteletére és szeretetére, innen a pályaválasztás.
Mint könyvtáros – vagy korábbi munkahelyén -, a munkatársai hogyan viszonyultak, illetve viszonyulnak az ön által képviselt stílushoz? Meglátása szerint a könyvtárosok általában mennyire viselkednek a könyvtári etikának megfelelően, amikor egy extrémebb (bármilyen zenei jellegű, feltűnőbb öltözködésű) szubkultúra tagja jelenik meg az adott intézményben?
- A Néprajzi Intézet egykori könyvtárosaként nem éreztem semmilyen diszkriminációt. Ez az ELTE folklór tanszék könyvtára is egyben, ebbe a könyvtárba nem igazán járt extrémebb öltözködésű hallgató, így személyes tapasztalatom ebben nincsen. Általánosságban talán igaz lehet, hogy annak „köszönhetően”, hogy a mainstream kultúrába ez a szubkultúra is beépülni látszik, így a külsőségei is elfogadottabbak napjainkra.
Az ön számára a szubkultúra mely "vonása", szeglete a legfontosabb?
- A kérdésedre ha egyszerű választ adnék, egyértelműen a zene a mozgatórugó számomra. Összetettebben a kezdeteknél a zene "ereje" fogott meg, aztán komolyabban foglalkozva vele a tetten érhető irodalmi és művészeti világ és dekadens filozófia. Idővel nagyon fontos volt a közeg is amibe külső és belső azonosságok alapján "sorsközösségként" tartozhattam.
Mit gondol, mennyiségileg, illetve minőségben mennyire tér el a szubkultúra tagjainak olvasási szokásai a nem az ezen szubkultúrába tartozó emberek szokásaitól?
- Az olyan írok, mint Lovecraft vagy Poe kötetei – mondhatjuk hogy a gótikus horror, misztikus irodalom további jeles írói – szinte mindenki polcán ott sorakoznak, erős történelmi és ezoterikus kötődés is tetten érhető. Én nem minősítenék, az mindenképpen igaz, hogy a szubkultúrák egyik legkvalifikáltabb, irodalmi érzékenységgel és olvasottsággal megáldott csoportja az ún. „dark-goth”.
Milyen visszajelzéseket kapott a Tajtékos Lapokkal kapcsolatban? Hány emberhez juthatott el vajon?
- Ez egy kézről-kézre adott fanzine volt, 200 példányban nagyjából évi 2-3 számmal. Ez maradéktalanul ki is futott idővel, így ennyi emberhez biztosan eljutott, talán fénymásolták is. Kötelespéldányként az időszaki kiadványok tárába bekérték az OSZK-ba, így onnan volt hivatalos visszajelzés, hogy számon tartott orgánumról van szó.
Milyen helyet tölt be az ön életében a Gothic.hu? Szokott-e személyes visszajelzéseket kapni a weboldallal kapcsolatban és ha igen, milyeneket? Mennyire találja népszerűnek, ha lehet így fogalmazni?
- A Gothic.hu napi elfoglaltságot jelent számomra, de ez nemcsak (nonprofit) munka. Egyrészről az önkifejezési késztetésemben komoly lehetőséget ad, másrészről kondícióban tartja a zenéhez való viszonyomat is, ami könnyen ellaposodhat, ha az ember nem műveli azt. A személyes visszajelzés nem túlzottan jelentős, alkalmanként kapok jóleső bátorítást. A népszerűség főleg napjainkban egy nagyon szubjektív fogalom, megközelítés kérdése. A színtéren belül az egyetlen honi platform maradt, így többeknek lehet fontos, szélesebb kört tekintve nincsenek még megérzéseim sem.
Mi motiválja arra, hogy „egyengesse” ennek a szubkultúrának az alakulását?
- 15 éves koromtól meghatározó számomra ez a zenei világ, mondhatni alakított-formált. Patetikusan hangozhat, de sokszor úgy érzem, tartozom is ennek a kultúrának. Jelenleg meglehetősen ínséges időket él, újraértelmez és helyét keresi a nap alatt, amihez a magam módján hozzáteszem, amit a szívem diktál.
Az ön életében, az ön számára mennyire fontos a műveltség, olvasottság? Feltételezései szerint hogy vélekednek e téren a goth szubkultúrába tartozó emberek?
- A könyvekhez és az irodalomhoz való kötődésem erős, bár az idővel hadilábon állok ebben a tekintetben, de aktív olvasónak mondhatom magam. A kortárs szépirodalomból válogatok elsősorban. A világképemhez is nyilván sokat ad ez, jó néhányszor kapok válaszokat leírt élethelyzetekből a magam problémáira, a motivációm azonban nem elsősorban az útkeresés a könyvekben, hanem kikapcsolódás.
Milyen szép-, szórakoztató-, szakirodalmat olvas ön szívesen?
- Mint írtam, kortárs szépirodalom a fő merítés, az igényesen és kliséktől mentes sci-fi, valamint a huszadik századi magyar lírát szeretem.
Véleménye szerint jellemző-e „sznobságból”, divatból olvasni a szubkultúrán belül bizonyos szerzőket?
- Kétségkívül vannak bebetonozott toposzok. Ami jelenleg tarol, az Twilight-féle vámpírkultusz, de talán ez is lecsengőben már.
Meglátása szerint melyik társadalmi rétegből választják leginkább ezt a szubkultúrát?
- A társadalmi réteg anyagi-helyzetre vonatkozó kérdésében a saját baráti körömről tudok csak választ adni (ez anno 50-60 fős budapesti keménymag volt), ami szélesebb körben is igaz lehet. Teljesen eltérő, nagyon jól kvalifikált és a meglehetősen szegény valamint ezek közti átmenet is előfordul(t). És tökéletesen megfért egymás mellett, a túlzottan jó anyagi háttér a csoportban inkább hátránynak számított, mint előnynek.
Mit gondol, jelenleg Magyarországon vajon hányan definiálják magukat gothnak, ezek közül vajon mekkora lehet a „keménymag”, és mennyi lehet annak az aránya, akik nem jellemzik magukat ekként, ám mégis valamilyen okból kifolyólag a szubkultúrához tartoznak? Fogy, növekszik vagy inkább stagnál ez a szám?
- Egyértelműen fogyó létszámról lehet beszélni. Pár ezres lehet a szám széles körben, a „keménymag” párszázas.
Ön szerint milyen a mai goth színtér? Tapasztalatai szerint az elmúlt 10 év során mennyiben változott minőségi és mennyiségi szempontból? Milyen irányba mutatnak ezek a változások?
- Sok minden vezethető vissza a kérdés kapcsán a „csodás” Internetnek. A közösségi oldalak destruktív hatása ezt a csoportot is keményen sújtotta, annak a varázsa, hogy csak egy helyen találkozhatsz hasonló gondolkodású emberekkel megszűnt. A virtuális térben folyik az eszmecsere, nyilván a minőség rovására. Jelenleg klubok működnek, havi egy-két esemény látogatható, ami szigorú értelemben ezt a szubkultúrát „szolgálja”. Sajnos utánpótlás zenekari szinten szinte zéró, vannak azonban jó kezdeményezések, talán a tetszhalott állapotból ébredezik valami. Néhány év múlva könnyebb lesz erre válaszolni.
Mennyi a legidősebb olyan ember életkora, aki itt, Magyarországon él és a goth szubkultúrához tartozónak vallja magát? Tudomása szerint hány éve, milyen rég óta tagja a szubkultúrának az az ismerőse, akiről úgy gondolja, hogy a legkorábban „csatlakozott” itt Magyarországon?
- Több 50 felé közelítő ismerősről tudok, olyan is aki külsőségeiben is tartja a kötődését. Ők, nagyjából 25-30 éve tagjai a szubkultúrának.
Van-e olyan ismerőse, illetve tud-e olyan személyekről, akik gothnak vallják magukat, és egyáltalán nem használnak számítógépet, internetet? Ha nem, akkor az ön feltételezése szerint létezhet ilyen napjainkban?
- Nincsen ilyen ismerősöm, nem lehet könnyű ilyen döntést meghozni, lévén a mindennapi érvényesülésben-ügyintézésben megkerülhetetlennek látszik.
Mit gondol, milyen hatással volt a Magyar Gothic Club a hazai szubkultúrára? A Gothic.hu ápolt vele valamiféle kapcsolatot?
- Magyar Gothic Club? Hm. Tipikusan a korszellemnek megfelelő igénytelen külső, összetákolt tartalom. Szerintem ahol most tart a közvélekedés erről a szubkultúráról, az nagyjából ezeknek az oldalaknak köszönhető - pont azt adja a primitív ösztönök szintjén, ami az elvárás. Semmilyen kapcsolatot nem tartottam velük, talán saját cikkem kérdezés nélküli átvétele révén néha belebotlottam.
Ön milyen, a szubkultúrához kapcsolódó weboldalakat, blogokat, stb. látogat szívesen?
- Nem igazán jellemző rám a szörfözés, a szemét már túlságosan elöntött mindent. Ettől függetlenül jól szelektálva a világháló egy nagyon fontos (mára szinte kizárólagos) platformja a zenének. Elsősorban azokat az oldalakat látogatom, ahol a friss bandák zenéibe bele tudok hallgatni. Második körben, ha tetszenek, interjúkat keresek, próbálok közelebb férkőzni a zene körüli szellemhez.
Mit gondol, mennyire befolyásolja az a barátkozást, párválasztást, hogy valaki milyen szubkultúrához tartozik?
- A közös érdeklődés mentén köttetik az ismeretségek java, így azt gondolom, komoly befolyásoló tényezővel bír.
Meglátása szerint van-e olyan más szubkultúra, irányzat, amellyel a goth mondhatni szemben áll? Melyekkel barátságos a viszony?
- Nincsen ilyen, ha azokra az alap underground csoportokra gondolunk, mint a punk, skinhead, metal, industrial. A legközelebbi rokonság és átfedés talán a végén említett ipari-elektronikus szcénához köthető.
Az ön tapasztalatai szerint inkább a fiatalabb vagy az idősebb korosztály képviselteti magát a goth-jellegű eseményeken?
- A jelenlét a rendezvényeken általában 25 év felettiekből áll.
Mit gondol, milyen hatással van, milyen szerepet tölt be a Gothic.hu a magyar goth emberek, illetve a szubkultúra „életének” alakulásában?
- Fogalmam sincs. Remélem segít tájékozódni a „partyéletben”, megismertet új jó zenekarokat, a kultúra-rovatokkal meg szélesítheti a látókört, kiindulópontokat adhat. Ha ezt megteszi, elérte a célját.
Mennyire tartja fontosnak a dalszövegek mondanivalóját, jelentését? Van-e olyan zeneszám, amit „goth himnusznak” nevezne?
- A gothic zenék irodalmi-történelmi kötődése számtalan zenekar dalszövegében tetten érhető. Ezek fontos adalékok lehetnek a megértéshez, vagy a hangulat aláfestéséhez. Goth himnusz? Részemről nem létezik ilyen, de egyetemesen gyakran a Bauhaus Bela Lugosi is Dead című számát említik.
Köszönöm szépen, hogy időt szánt az értékes válaszokra, bízom benne, hogy mások is hasonlóképp érdekesnek és hasznosnak fogják találni.
Figyelem! Ha valaki a dark-goth vagy honlapunkba vágó szubkultúra témájában publikált, szakdolgozatot készített, kérjük küldje el közlésre, segítve ezzel SzubKult rovatunk bővülését.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
