 „(…)– Bezzeg, ha fiúnk volna! Nem bánnám, ha csak akkora is, mint a hüvelykujjam! Úgy szeretném, mint a szemem világát!  Hét hónappal ezután kisfia született az asszonynak, tetőtől talpig egészséges, épkézláb csecsemő, de az egész gyerek nem volt nagyobb egy hüvelykujjnál.(…)”
„(…)– Bezzeg, ha fiúnk volna! Nem bánnám, ha csak akkora is, mint a hüvelykujjam! Úgy szeretném, mint a szemem világát!  Hét hónappal ezután kisfia született az asszonynak, tetőtől talpig egészséges, épkézláb csecsemő, de az egész gyerek nem volt nagyobb egy hüvelykujjnál.(…)”
Így születik meg Hüvelyk Matyi a Grimm testvérek meséjében, egy takaros parasztcsalád apró gyermekeként. Innen kölcsönözte hősét Dave Borthwick, belehelyezve egy apokaliptikus víziókkal sűrített rémálomba. A Szuper-Ivadék-Megtermékenyítő-Üzem meghibásodása hozza létre Matyit, aki egy szemétdombra épült város legsiralmasabb negyedében látja meg a szürke napvilágot. Csillogó szupermodern laboratóriumba ragadják el innen 11 éves korában tudósok, ahol mindenféle mutánson és félresikerült kreáción kísérleteznek. Az ÖRDÖG-TEREM fogságából szabadulva úgy tűnik otthonra lel az övéi között, de a kis Matyi szülei után vágyakozik. Segítségére van az apró emberek „guru”-ja Jack, de a hazatérés kudarcot vall: elveszíti szüleit. Együtt indulnak hát harcba a láthatatlan hatalom megsemmisítésére. Jack saját életét áldozza fel, hogy megadja Matyinak a lehetőséget egy jobb világban való léthez. Eddig tart a film története, mely 1993 óta számtalan közönség és szakmai díj nyertese, főként az animációs filmek kategóriájában. Újat abban mutat, hogy az addigi hagyományokkal szakítva a latexből készült teremtményekkel együtt élő színészeket is foglalkoztat. Ez meglehetősen nehéz feladat elé állította a stábot, ugyanis a színészeknek összhangban kellett mozogni egy időben az animációs figurákkal. A minimális dialógus csak hangsúlyozza a képi hatást – meghökkentő képek sora sokkolja az embert, minden helyszínnek és eseménynek szimbolikus jelentése van. A Grimm-mese mellett számtalan forrásból merít még a film, elsősorban David Lynch: Radírfej, vagy a hagyományos mesék közül a Gulliver vagy Jack, az óriásölő. A film zenéjét John P. Jones (a Led Zeppelin basszusgitárosa), valamint egy Riadt Rovarok nevezetű zenekar komponálta. A leginkább dark-ambient hangzás mellett nagy gondot fordítottak a különböző effektek-zörejek hitelességére. Az összhatás egy ijesztő látomás, a sterilizált jövő fenyegető fantomja. Van esélyünk a halál után egy jobb világba kerülni? Megmentette vajon Jack a kis Hüvelyk Matyit? Bár szerető családjára rátalált, látszólag minden békés és nyugodt, mégsem hinném, hogy odafent döglegyek rajzolnak glóriát egy újjászülető kisded feje köré…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni











