Dirk Ivens,a belga industrialguru még sohasem hallott a hasonló című Schawrzenegger filmről; mint állítja „a hazugság sohasem lehet valódi” –, mégis erre keresztelte az ezredfordulóra készített albumát. Hogy a cím előrevetíti-e az elkövetkezendő időszak alapmorálját, az talán nem is olyan lehetetlen. Mindenesetre a Sonar projekt mellett 10 éve működtetett Dive – Dirk legjelentősebb szólóformációja – következetesen jelentette meg munkáit, nem pazarolva az időt holmi próféciákra. Az eltelt idő alatt végig hű maradt ritmusos iparzörejeihez, melyeket ügyesen csomagolt dallamosabb popvarázsba.
A „Two Faced Man” maxija után jelent meg hatodik stúdióalbumként, a minimalizmus örökségét magával hozva a „Concrete Jungle” és „Snakedressed” utódaként. A Dive egy áttekinthető szinten ér el sikereket, elkerülve így a kiadói nyomás veszélyeit. Ez lehet az oka annak, hogy egy évtized után is underground tudott maradni. A mintegy három hónap alatt feljátszott albumot hosszú „gyűjtőmunka” előzte meg. Az új album könnyebben befogadható, ami talán köszönhető az ismét feltűnt Ivan Iusco személyének is. Közreműködik még két spanyol DJ is (Imael Martinez, Angel Molina), ám az egy-ember-projekt formát ez nem bontja. Ahogy a minimális anyagi befektetést effekthalmozással ellensúlyozó Dirk Ivens egyre tapasztaltabb és gyakorlottabb lesz, úgy lehetünk mi fültanúi egy kompromisszumok nélküli zenei pályának.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
