Brünn (Brno) a Cseh Köztársaság második legnagyobb városa és egyben a morva főváros. A legenda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította a települést.
Vára stratégiai szempontból is jelentős volt, a tatárok 1241-es támadását is kivédte. 1243-ban Vencel király városi jogot adományozott a településnek.
Brünn a Luxemburg-dinasztia alatt vált jelentőssé, amikor a morva őrgrófságot megalapították. A huszita hadjáratok sok kárt okoztak a városnak és a harmincéves háborút is megszenvedte. Utóbbi Morvaország nagyját elpusztította, de Brünn ellenállt a svéd ostromnak.
Az ellenreformáció nagy hatással volt a városra, a bécsi udvar nagy lendülettel rekatolizálta. Ennek nyoma megannyi templom és kolostor. Brünn – Pozsonnyal együtt – Bécs távoli elővárosának számított, amelynek egyik legfőbb funkciója Bécs védelme volt. 1663-ban a brünni vár kiállta a török ostromot is, és Mária Terézia uralkodásának idején a porosz támadások is sikertelenek voltak ellene.
Híres posztó- és vászonipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették a várost. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami roppant módon fellendítette az ipart és kereskedelmet, és az osztrák birodalom legnagyobb gyárvárosa lett.
Napóleon 1805-ben és 1809-ben is elfoglalta, legfontosabb védműveit felrobbantotta.
1839-ben készült el Közép-Európa első vasútvonala Bécs és Brünn között.
A második világháború után a város teljes német lakosságát gyalog hajtották az osztrák határ felé, ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
A Szent Péter és Pál katedrális
Brünn legnagyobb és legrégebbi székesegyháza, a Szent Péter és Pál katedrális a város Petrov nevű dombján magasodik.
A bazilikát 1080-ban alapították, a XIII. század folyamán gótikus stílusban építették át.
A harmincéves háború alatt a Torstenson tábornok vezette svédek ágyúzták a várost, ennek következtében a katedrális is kiégett. Az 1700-as években barokkosították, végül az 1889-1908 közötti időszakban neogótikus stílusban építették át.
A Szent Jakab templom
A brünni Jakab téren található Szent Jakab templom a XIII. század elején épült, főleg német és flandriai telepesek használták. Eredeti alakja nem maradt fenn, mai formáját a XIV. – XV. század fordulóján történt, Anton Pilgram mester vezette átépítés folyamán nyerte. A 92 méter magas tornyát 1592-ben fejezték be. A templomban több síremlék található, többek között Souches tábornagyé, aki a harmincéves háborúban a várost a svédek ellen védte.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
