Valószínűleg az irodalmi értékelés szempontjából, azaz Misima Jukio munkásságára tekintettel nem biztos, hogy ajánlóként a legszerencsésebb, ha azzal kezdem, hogy ez a regény Ian Curtis, a legendás Joy Division együttes énekesének kedvenc regénye volt, aki szerencsétlen párhuzamként szintén öngyilkosságot követett el, mint a regény írója.
A regény egy több mint ötven éve történt bűncselekmény elkövetésének kiváltó okait dolgozza fel mesteri módon, az aprólékos lélekelemzés módszerével. A mű magyar fordítója, Erdős György a könyv végén, az utószóban ellát minket még egy sajátos műelemzéssel. Erdős szakavatott, magas fokú utószava véleményem szerint inkább a japán gondolatvilág szűrőjén keresztül adja interpretációját a regénynek, ezért én inkább egy szerény kísérletet teszek arra, hogy milyen gondolatokat vett fel a mű az európai civilizációkban felnőtt és élő, történetesen egy (még) fiatal nemzedék fejében.
Az író, a tettes Mizogucsi, a fiatal papnövendék monológjában előadva elmesél egy megtörtént esetet. 1950-ben Japán egyik vallási és egyben idegenforgalmi nevezetességét, az Aranytemplomot egy ott lakó papnövendék szándékosan felgyújtotta. A templom leégett. Mizogucsi, az elkövető szegény családból származott, maga is egy papnak volt a fia. Édesapja halála előtt, Mizogucsit beajánlotta a templom rendfőnökénél - aki gyerekkori iskolatársa volt - növendéknek. A fiú özvegyen maradt édesanyja magában azt az álmot dédelgette, hogy fia egykor az Aranytemplom vezető papja lesz. De az események egészen ellentétes irányban futottak le.
A fiú egész gyerekkorában arról hallott, hogy az Aranytemplom a világ legszebb dolga. Gyermekéveit egy meghatározott zárt világ, történetesen a vallási légkör töltötte ki. De mielőtt félreértenénk, a zártságot nem a vallási légkörben kell kizárólag keresnünk. Lehetne az a továbbiak szempontjából bármilyen és bármelyik merev társadalmi szféra, közösség vagy rendszer, csak hát a jelen valós alapú történetben történetesen ez volt a háttér. Jukio műve nem támadja a vallás intézményesített formáit, műve gazdagon bővelkedik a japán kultúra tradicionális elemeivel.
Mikor a kamaszkorban lévő Mizogucsi először megpillantja az Aranytemplomot, csalódás lesz úrrá rajta. Gondolataiban elképzelt abszolút szépség helyett a valóságban egy régi, bár patinás, de számára csak egy ódon, többszintes faépítményt lát maga előtt. Mégis a következő napokban az Aranytemplom szépsége új értelmet kap, ismét megújul a fiúban. Minden megtapasztalható evilági szépség rendíthetetlen mércéjévé válik. A kezdetekben egy ismert, biztonságot adó világot jelképez, amelyben a fiú eltud igazodni.
A fiú lelkében valamiféle lázadás csírái kezdenek kibontakozni. Talán a kamaszkor teszi, talán a második világháborút követő értékválság vagy csak egyszerűen a sorsában hordozza másságát. Ki tudja? Ő ilyen. Egyik barátja szerint a legfurább alak, akivel találkozott. De mégis annyira fura-e Mizogucsi? Vagy van benne valami, ami sokunkban benne hánykolódik és ő csak nyíltabban felvállalja? Mert mik azok a problémák, amelyek feltolulnak benne?
Az Aranytemplom, túl a vallási dimenziókon, szimbólum is. Szimbóluma gyermekkorának, családjának, a társadalmi közegnek, amelyben él, az összes beidegződésének, megszabott mindennapjainak és az egyedüli ismert világnak, amit megtapasztalt.
Minden gondolatába, megtett és meg nem tett cselekedetei közé beékelődik az Aranytemplom monumentuma. Fékké, képletes béklyókká válik, amelyek képtelenné teszik Mizogucsit, hogy elinduljon a saját útján.
Mert a jelenlegi saját útját telítetlennek találja. Bár a jövő perspektíváit, lehetőségeit nem látja és nem is láthatja, nyugtalansága viszont egyre fokozódik, mert Mizogucsi nem szereti a reményt, mint mentőkötelet. A templom egyre jobban szimbólumává válik annak a lelki bizonytalanságnak, amely gátjává lesz a tudat és a személyiség kiteljesedésének. Úgy érzi, miatta nem tudja megvalósítani önmagát, nem tudja a világ vagy inkább az élet által kínált lehetőségeket és élményeket teljes odaadással és telítettséggel megélni. Az Aranytemplom szimbólum. Mert lehetne más is az ok, ami történetesen Mizogucsi szellemiségében ebben a formában ölt krónikusan szélsőséges alakot. Gondoljunk csak arra, hogy éreztük-e már úgy saját életünkben, hogy egyéb külső körülmények mintha visszafognának minket, mintha víz alá nyomva tartanának és nem látszik lehetőség feljönni a szabad levegőre? Ki ne érezte volna valaha, hogy a mindennapi „robotban”, mintha üvegburában, egy dunsztosüvegbe bezárva élne? És ilyenkor időnként egyre jobban dühödten szakítani próbálnánk saját „aranytemplomunkkal”, azokkal a tényezőkkel, amelyek terhelnek minket. De legtöbben soha nem tesszük meg. Csak állunk nap-nap után egy képletes, kivilágított kirakat előtt elsétálva, meg-megállva, nézegetve az ott elhelyezett elképzeléseinket, de a kirakatott sohasem törjük be, kiragadva, amire szükségünk lenne. Bizonyos szempontból, Mizogucsi tettét nézve talán jobb is így. Ő megtette. Végleges tettében talán közrejátszott fogyatékosságából eredő – dadogós volt – elmagányosodása, bár egy-két barátja néha volt, szegénységéből eredő reménytelensége. A templom felgyújtásán és közvetlenül előtte is erősen tipródott. Nem elég-e, hogy eljutott a templom felgyújtásának gondolatáig, ezáltal a pszichikai gátak felszakadni látszottak és a konkrét tett már nem is szükséges? De mégis megtette, mert, mint meditált rajta az emberi lélek halhatatlan, de egy építmény az elpusztulása után halandó. Nincs tovább. Ezzel akart végérvényesen pontot tenni egy felszámolt állapot végére.
Akárhogy is, civilizációs értékítéletünk szerint tette bűncselekménynek minősül. A helyes út nem az általam példaként fentebb vázolt kirakatüveg tényleges betörése (az Aranytemplom felgyújtása). A műveletet önmagunk, belsőnk fejlesztésével kell elvégezni és akkor újra, jogosultak leszünk a reményre. Ennek ellenére a regény a kiútkeresés nagyszerű feldolgozása.
Számomra erről szól Jukio magával ragadó műve, élve azzal az utalással, amit egy szintén erről a műről szóló recenzióban olvastam, miszerint minden olvasó maga alakíthatja ki saját olvasatát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
