The Shroud

 Under A Dark Sky / Sötét ég alatt

Hátrahagyom a kandalló melegét és az otthont
A szél hideg karjai átjárnak, melengetik szívem
Hegyek magasában, közel az éghez

A szél hívására ébredek az éjben
Magához húz, szívemnél fogva, mint a hold
Csak a vihart ismerem

Érzem, süvöltve fúj a szél, szótlan szerelemmel a sötét ég alatt
Elhagyatott félelem, mennydörgés dobogtatja szívem a sötét ég alatt

Az eső csókként cirógatja bőröm
Sötét érintése megborzongat
Lélegzetem eláll tőle
Szél űzi vadul

A kényelem elhalványul a szél hívása mellett
Hideg karjai átjárnak, felébresztik lelkem
A szúró cseppek csak simogatások nekem

Érzem, süvöltve fúj a szél, szótlan szerelemmel a sötét ég alatt
Áradat csapkod, mennydörgés dobogtatja szívem a sötét ég alatt

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2016. 03. 19. - 21:59 | © szerzőség: Alkony