Segesvár (Sighişoara)Erdélyben, Maros megyében, Marosvásárhelytől 45 km-re dél-keletre található. Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.
1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A római idõkben ezen a tájon feküdt a Castrum Stenarum õrhely, amely a Gyulafehérvár (Apulum) felé vezetõ fontos út biztonságára vigyázott. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni, a tatárjáráskor elpusztult, majd falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A XIV. századtól szabad királyi város. Mátyás király idején a város részt vett a Veres Benedek által vezetett királyellenes felkelésben. 1506-ban az erdélyi rendek az itteni vártemplomban erõsítették meg a három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) unióját. A XVI. sz.-ban a város evangélikus hitre tért át. Az erdélyi rendek itt választották meg fejedelemnek I. Rákóczi Györgyöt és kemény Jánost. 1646-ban a lakosságot járvány, 1676-ban tûzvész, 1709-ben ismét járvány, s 1788-ban újra tûzvész pusztította. 1867-ben a szász székek elvesztették autonómiájukat, s 1876-ban Segesvár Nagy-Küküllõ vármegye székhelye lett. Segesvár virágkora a XIV.-XV. századtól a Monarchia végéig tartott, ebben az időszakban épült ki a vár és készültek el a jelentősebb egyházi és világi intézmények. 1706-ban, büntetésül azért, hogy a város nem csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz, több bástyát felrobbantottak, ezzel a vár elvesztette katonai jelentőségét. A XV. századi gótikus kolostortemplom közelében levő táblával megjelölt házban született Drakula gróf. A régi megyeháza előtt találjuk Petőfi mellszobrát. Hajdani egészalakos bronzszobrát 1916-ban Kiskunfélegyházára vitték. Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
