A Hernád folyó völgye fölé magasodó sziklaszirten álló várat a tatárjárás után építtette a Tomaj família, első okleveles említése 1282-ből való.
A fontos kassai utat és a Hernád völgyét védelmező vár IV. (Kun) László uralkodása idején csere útján került királyi tulajdonba. Az Árpád-ház kihalását követő kaotikus időkben az Amadék birtoka lett. Az Amadék hanyatlásának kezdetét jelentő Kassa mellett vívott véres rozgonyi csata (1312) után Anjou Károly Róbert elkobozta a rebellisek birtokait, s a boldogkői várat a hozzá hűséges Drugetheknek adományozta. A Drugethek birtoklása idején került sor a vár jelentős bővítésére.
1388-tól gyakran változtak birtokosai, magáénak mondhatta - többek között - Brankovics György szerb despota, Kassa királyi városa, a Szapolyai család, valamint a mohácsi csatában hősi halált halt Tomori Pál kalocsai érsek is. Időközben - a XV. század folyamán - több szakaszban tovább bővítették az erősséget.
Mohács után ismét többször cserélt gazdát, hol Szapolyai János király, hol Habsburg Ferdinánd király (vagy híveik) vette birtokába. Például 1527-ben a Ferdinánd-pártiak foglalták el, de Szapolyai már 1528-ban visszafoglalta Regéc várával együtt. Ferdinánd még abban az évben visszavette, de 1530-ban ismét Szapolyai Jánosé. 1530 nyarán a Ferdinánd-párti Serédi Gáspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével Szapolyai hadait megverve Boldogkő várát is ostromolni kezdték, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül elvonulni.
A következő időkben is adták-vették, sűrűn változtak tulajdonosai.
A Habsburg-ellenes felkelések idején már nem volt különösebb katonai jelentősége.
1701-ben I. Lipót parancsára egy császári katonai különítmény puskaporral való robbantással több helyen megrongálta védműveit, azóta rom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
