Whispers in the Shadow

Akármelyik külföldi újság került kezembe az elmúlt két év során, szinte kivétel nélkül mindegyikben találtam koncertidőpontot, amely a fent említett zenekarra vonatkozik. Érdekes volt látni, hogy egyre nevesebb zenekarok társaságában - ez jelezte is az egyre növekvő népszerűséget. Jelen pillanatban a The House of Usher társaságában németországi turnéjukat tartják, a 'zine kiadásának estéjén Hamburgban lépnek fel.

Bár sosem befolyásolnak egy zenekar megítélésében a külsőségek, a Whispers In The Shadows-nál voltak bizonyos előítéleteim ennek kapcsán. Nem elég a semmitmondó névválasztás (Suttogások az árnyékban), az énekes-basszeros Ashley Dayour a megtévesztésig Robert Smith image-t használ: smink-tupir-öltözet á la Fat Rob. Amikor kezembe került a "Laudanum" c. '97-os anyaguk, ennyire már nem csóváltam a fejemet. Bár vannak klisés megoldások, itt-ott a plágium szele suhog el, alapjában élvezhető album ez. De kezdjük ál-Robertünk történetét az elején! A zenekar alapulása 1996-ra tehető, hangzása évről-évre csiszolódik. A tiszta dark-wave hangzást az első demón ("Nebeltanz") még énekesnővel érik el, ezt a szerepet azonban hamarosan átveszi Ashley Dayour. Hatása az osztrák zenekarban tagadhatatlan, egyre inkább a gitár válik dominánssá. A "Laudanum" utáni teljes hosszúságú LP-jük már rengeteg pszichedelikus elemmel ötvöződött. Bár nem az a kifejezetten táncolható goth-rock, vannak felgyorsultabb pillanatok is, mint pl. a "Train" és "Hypnotised" esetében. Az idén júniusban megjelent új album, a "November" tehát nem egy rossz zenei élmény.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2012. 11. 28. - 05:48 | © szerzőség: Gelka