Főoldal

Nick Cave: Let Love In

A tűz és zaj éjszakáján találtam rá Vad harangok zúgtak az égen Attól a perctől tudtam Halálom napjáig szeretem majd őt És ezer könnyet csókoltam szét A mindig váltakozó Bánatok hölgye ő Olykor koldult Olykor lopott Olykor másnapra rejtett bánatok Egy végtelen éjjelen Ezüst csillag ragyogott fenn És a kápolna harangjai csilingeltek Szeretsz-e engem? Úgy ahogy én szeretlek? Azért kaptam meg őt, hogy rendbe hozzon…»

2018. 06. 21. – 05:21
írta:
eszterit

Rimbaud csészéjéből vadméhek isznak: naplopó szárnyas dandyk, hangos korhelyek. Afrika faistenei csak nézik őket, s arcuk, akár egy tuskó, hosszában megreped. A vadkölyök sehol. Csak egy nadrág a házban, s nagy tételben a csönd, az ostoros magány. Fegyvert árul talán ma is a sivatagban? Lángszórót, tankot, száján és hasán okádó ágyút, mely a versnél szilajabban üvölti, hogy minden…»

2018. 06. 20. – 04:16
írta:
Gothic.hu

Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat…»

2018. 06. 18. – 08:39
írta:
Gelka